Egyre csak nőnek a közfoglalkoztatás költségei, holott a közmunkaprogram nem jelent valódi megoldást a munkanélküliségre. Egy elemzés szerint ebből a pénzből már egy hatékony szolgáltatórendszert is fel lehetett volna építeni.
Bár a közmunkához férés kiszélesítését ígérte a kormány, most sok munkakereső előtt bezárul a közmunka lehetősége. Az ok lehet olyan banális is, hogy az ember közös megegyezéssel hagyta el előző munkahelyét. A kormány logikája szerint úgyis kap munkát máshogy.
Szinte elsüllyedt az ország 2010-ben, de a kormány kihúzta a csávából, és Európa éllovasai leszünk - sikersztorit festett fel Orbán Viktor az elmúlt öt évet értékelő beszédében. De valóban csak azzal lehet leírni egy ország állapotát, hogy a rezsi hogyan csökkent, vagy hogy irdatlanul sok közmunkás lett? A szegénység terjedése miért maradt ki a beszédből, és az, hogy a magyarok életszínvonala évek óta csak fikarcnyit javult?
Gazdasági és nyelvi nyomor mindörökké: ez a célja a harcunknak.
A Belügyminisztérium közölte, nem a közfoglalkoztatás célját szolgálja, ha munkahelyek szűnnek meg a közmunka miatt, a közfoglalkoztatási jogviszony pedig nem létesíthető olyan feladat végzésére, amelynek ellátására törvény közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt ír elő
A PDSZ megerősítette, hogy 86 százalékkal nőtt az iskolákban a közmunkások száma. A szakszervezet szerint ezek nem új munkaerők, hanem az intézményekből kirúgott korábbi közalkalmazottak.
Brüsszel azt tanácsolta Magyarországnak, hogy hajtsanak végre fiskális kiigazítást, csökkentsék a piacot torzító különadókat, közmunka helyett az aktív munkaerőpiacra költsenek, és segítsék a romák részvételét az oktatásban.
A kormány mindent megtesz azért, hogy a közfoglalkoztatottak javítsák a munkanélküliségi statisztikát, akár azon az áron is, hogy a programban résztvevőket a későbbi elhelyezkedésük szempontjából menet közben hátrányok érik: a programban eltöltött időt például elvesztik az álláskereső napjaik beszámításánál, ami miatt nehezebbé válik a visszakapaszkodásuk a munkaerőpiacra. Az NGM változtatásokat ígér, miközben jövőre mégis nő a közmunkára szánt keret. Igaz, ha a közfoglalkoztatottakat az álláskeresőkhöz sorolnák, akkor a mostani 7,8 százalékos munkanélküliség egyből 11,5 százalékra ugrana.
Czomba Sándor az InfoRádiónak arról beszélt, hogy nem hisz a közfoglalkoztatás mindenhatóságában, és nem akarják hosszú évekig fenntartani ezt a foglalkoztatási formát.
A dán szociáldemokrata kormánypárt arra számít, hogy kevesebb bevándorló érkezik az országba, ha a parlament elfogadja azt a javaslatukat, amely szerint az érintetteknek legalább heti 10 óra közmunkát kell vállalniuk az ellátásért cserébe.
Százezer fő alá csökkentené az Együtt a közmunkások számát, amelyhez az államnak hat hónapra szóló munkanélküli biztosítást, illetve átképzési és mentorprogramot kellene indítania, for- és nonprofit cégekkel leszerződnie. Az átfogó tervek esetében még nem igazán látható, hogy részleteiben minderre pontosan honnan lenne forrás, de az Együtt szerint az elképzeléseiket a magyar valósághoz igazították, derült ki a reformot bemutató szerdai háttérbeszélgetésen.
Több mint 2500 ember eshetett ki a szociális ellátórendszerből azzal, hogy a kormány megszüntetett egy segélyt, de nem pótolta semmivel. Rétvári a közmunkát ajánlja nekik.
A közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása szélesíti a közfoglalkozatási jogviszonyt – közölte a Magyar Nemzet és a Világgazdaság. Utóbbi szerint közmunkás lehet az álláskeresőkből is egy időre, a regisztrált álláskeresők is javíthatják a foglalkoztatási statisztikákat.
Hiába emelték elvileg 22 ezer forinttal a bruttó közmunkabért, még mindig csak 51 ezret kapnak a közmunkások.
A helyi közmunkaprogramba történő bekerülést és a foglalkoztatást követelte mintegy száz roma szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban. A spontán szerveződést a rendőrség biztosította, rendőri beavatkozásra nem volt szükség.
A kormány idei közfoglalkoztatási céljai között az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, különösen a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának segítése mellett többi között a természeti és épített környezet védelme, a vasúti pályahálózat, illetve az országos közúthálózat környezetének tisztántartása, a roma lakosság társadalmi integrációja, önfenntartó települések kialakítása és a vidék lakosságmegtartó képességének növelése szerepel.
A Belügyminisztérium egyik új programja a hajléktalan emberek "értékteremtő munkáját" célozza mintegy másfél milliárd forintos támogatási keretösszeggel.
364 ezren vettek részt tavaly november végéig a közfoglalkoztatási programban. 2013-ban és 2014-ben a közfoglalkoztatottak 11-13 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezését követő 180. napig.
A kormány előbb az óvodai menzát, majd az óvodába járáshoz kapcsolódó segélyezést, végül a teljes foglalkoztatási és szociális segélyezési rendszert megreformálja. 2015-ben kötelezővé válik az óvodáztatás, egy évvel később pedig a családi pótlék is csak akkor jár majd, ha a gyerek rendszeresen jár óvodába – az Emmi szerint ugyanis bevált az iskolába járáshoz kötött családi pótlék modellje. Ezzel tovább nő az állam által kötelezően előírt tevékenységek köre: a kormány szerint a rászorulók érdekében intézkednek, más olvasatban egy újabb oldalról nyúlnak bele az emberek magánéletébe.
Egy felmérés szerint a munkanélküliek mentális helyzetén nem segít, hanem egyenesen ront, ha unalmas, képzettségüknek nem megfelelő, lélekölő munkát végeztetnek velük. Hiába kerülnek be a munka világába, a rendszert hosszabb távon belülről rohasztja ez a fajta lélekrombolás.
