Az államilag szabályozott munkaerő-piaci kínálat (népszerűbb nevén: a közmunkaprogramok) újratervezését tűzte ki célul az Együtt. A párt meglátása szerint jelenleg 100 ezer munkahellyel kevesebb van a piacon, mint a válság előtti időszakban, a közmunka jelenlegi formája a valós munkanélküliség elkendőzését szolgálja, ahogy a külföldi munkavállalás beleszámítása a hazai statisztikákba is.

Az Együtt szerint a közmunkaprogram nem kínál a munkanélküliek számára kivezető utat, így az egészet újra kell gondolni, mondta el egy szerdai háttérbeszélgetésen a párt gazdaságpolitikusa, Pápa Levente. A politikus szerint az oktatási rendszerünk is olyan munkaerőt bocsát ki, amely nem tud megfelelően reagálni a piac változásaira, ami szintén kiváltó tényezője a magas munkanélküliségnek, programjukban erre is választ kívánnak adni.

A közmunka csapdája

Pápa szerint a Fidesz 2010-ben egyebek mellett az 1 millió új munkahely ígéretével nyerhetett: valóban ennyien a rendszerváltás után kiestek a munkaerőpiacról, és ezek a munkahelyek soha nem épültek újra. Aki tehette, korkedvezménnyel elment nyugdíjba, és a képzési hiányosságok is növelték a kiszolgáltatottak számát. A Fidesz egy valós társadalmi igényre adta azt a választ, hogy „aki nem dolgozik, ne is kapjon segélyt”, de amit adott, azok nem igazi munkaalkalmak, nem lehet velük hosszú távon tervezni.

Ároktisztítás helyett

MTI / Bugány János

A munkák jellege sokszor értelmetlen, sok esetben csak településgondozásra, gallyazni vagy árkot tisztítani van lehetőség. Az ilyen munka erősen demotiváló, viszont a kötelező jelenlét miatt hátráltatja az álláskeresést is. A jelenlegi szabályozás ráadásul lazán szabályozza Pápa szerint, hogy egy korábban közalkalmazotti munkakörből elbocsátott állampolgárt ne alkalmazhasson egy más munkakörben ugyanazon a bérezéssel. A csapdahelyzetet érzékelteti, hogy sokan rotálva ki- és belépnek a közmunkába, a közmunka nélküli időszakban pedig csak a 22 800 forintos segély marad, ami leépüléshez is vezet, hiszen ez alkalmatlan a megélhetésre a politikus szerint.

A többség képes lenne érdemi munkára,  de a munkahelyektől való távolság vagy a képzetség hiánya miatt ezek az emberek szóba sem jönnek piaci álláshelyek betöltésénél, pedig Pápa szerint 100 ezer piaci munkahely jelenleg is van az országban. Az Együtt a közmunka fenntartását indokoltnak tartja, nagyjából negyed ekkora számban, mert van, akiknek ez az egyedüli mentőöv.

A szociális piacgazdaság látomása

A párt szerint a piacgazdaság a legmagasabb életszínvonalat biztosítja: szabad versenyt garantál a piacon, amit nem torzít az állam hatalmi alapon osztott kedvezményekkel, de szolidáris az állampolgárokkal. A mai szélsőségek iránti nyitottság és a piacgazdaság-ellenes hangulat, a társadalmi bizalomvesztés Pápa szerint tragédiához vezet, ezért mindenképp fontos a piacgazdaság magyar reformja. Önmagában azonban a piac nem oldhatja meg a válságot, mindenképp szükséges állami kontroll. Munkahelyteremtésre többet kell fordítani a költségvetésből, mert ez tudja csak garantálni a társadalmi megbékélést, a szélsőségek visszaszorulását és a jólétet.

Elsőkét három hónapról hatra növelnék a munkanélküli biztosítást, ezzel egy pozitív hangulatú kifejezésre cserélnék a régit, hogy ne legyen azonosítható a rossz csengésű „segéllyel”. A kormányzat 2018-ig a munkanélküli ellátásokat fokozatosan kivezetné, az Együtt tervei szerint azonban újra célhoz kötötten történhetne az állásban lévők járulékbefizetése: 5 nap munkában eltöltött idő állítana elő egy nap biztosítást, és másfél év már garantálná a 6 hónapos biztosítást. Mivel átlagosan 5-6 hónapig keresnek munkát a magyarok, a jelenlegi rendszerben a többség kénytelen elfogadni a közmunkát, emiatt jön létre a fentebb említett csapdahelyzet Pápa szerint. Az egyébként képzettséggel rendelkezők is kénytelenek emiatt alacsonyabb rendű munkát végezni, 20 százalékos mindössze a közmunkából tartósan a munkaerőpiacra visszatérők aránya, a képesítéssel nem rendelkezőknél pedig még rosszabb ez az arány a kutatásuk alapján. A közmunkások kiesnek a kapcsolati körökből, a pénztelenség és a megtakarítások felélése akadályozza, hogy máshol munkát keressenek.

Leszerződni az álláskeresővel

Az Együtt terve szerint, ha valaki nem tud elhelyezkedni ennyi idő alatt, akkor az újonnan létrehozandó munkaügyi központokkal kétoldalú együttműködési szerződés keretében további támogatást kaphatna. A szerződéssel az állampolgár vállalná, hogy a további juttatásért cserébe átképzési és mentorálási programban vesz részt, hogy minél személyre szabottabb útmutatást kapjon. A központokat járási alapon szerveznék, mert a jelenlegi rendszerben helyben osztják be az álláskeresőket közmunkára, így ott próbálják megoldani a munkanélküliséget, ahol egyébként sincs munka. Olyan mentorokkal kívánják feltölteni a központokat, akik el tudnák látni a monitoring és szakmai továbbképzési programokat.

Nagy gondot fordítanának a bérkiegészítésre, utazási támogatásra, vállalkozás indításának támogatására és átképzésekre. Azok számára, aki kellő végzettséggel rendelkeznek és a mentorok szerint csak idő kérdése az elhelyezkedésük, ott meghosszabbítanák a biztosítási időt. A fiatal pályakezdők a szerződéses viszonnyal kerülnének a rendszerbe, mert nekik még nincs kellő befizetésük az alapba. Jellemzően átképzésben részesülnének. Ez azért kiemelten fontos, hogy jelentősen mérsékelhető legyen a fiatalok kivándorlása. Az EuroBarometer adatai szerint a magyar fiatalok pesszimisták az álláskeresés terén, sőt elfogadottként kezelik, hogy itthon nehéz munkát találniuk. Pápa erről megjegyezte, hogy a pályakezdő munkanélküliekre külön program készül a jövőben.

Az Együtt bevezetné a tranzitfoglalkoztatás rendszerét is, ez a közmunkások visszacsatornázását jelentené, és leválna a klasszikusan értelmezett közmunkáról. Programjukban úgy fogalmaznak, ha az álláskereső munkaerőpiacra való visszajutását a hiányzó munkatapasztalat akadályozza, akkor a mentora olyan munkalehetőséget keres ügyfele számára, amelyben a későbbi munkavállaláshoz szükséges készségei megfelelően fejlődhetnek, és amelyre piaci munkaadók releváns munkatapasztalatként tekinthetnek. A közmunkát csak azok számára tartanák fenn, akik kimerítettek minden lehetőséget az együttműködési szerződésen belül, így csökkenne a közmunkába beragadók jelentette holtteher.  Az átképzésekre, a tranzitfoglalkoztatásra és a közmunkaprogram megvalósításába forprofit és nonprofit cégeket vonnának be, melyekkel szemben az állam megrendelőként lépne fel. Adminisztratív módszerekkel gátolnák meg, hogy a cégeknél a munkahelyeket közmunkásokkal töltsék fel.

Mint ismert, Párbeszéd Magyarországért (PM) a feltétel nélküli alapjövedelem támogatásával igyekezett saját arcélt mutatni a baloldali pártok közül, amit mások mellett az Együtt is vitatott. A közmunkaprogram reformja arra is választ ad, hogy az Együtt hogyan avatkozna be a munkaerőpiacba.