Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Kilencéves általános iskola, szakgimnáziumok bevezetése, megszűnő hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, a lengyel minta torz, és így nagyon veszélyes átvétele. A kormány újra gyökeres átalakításra készül, amivel gyakorlatilag az elmúlt év „oktatási sikertörténetének” elemeit – törvényeket, tanterveket, tankönyveket – dobhatjuk a kukába.

A második Orbán-kormány egyik legnagyobb változtatása, az állandóan sikertörténetnek aposztrofált – ám az iskolák, szülők, szakértők által inkább kaotikusnak érzékelt – közoktatás-átalakítás volt. A miniszterelnök még múlt héten is – miközben megemlítette általánosságban az újabb közoktatás átalakítási terveit – azzal büszkélkedett egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen, hogy mennyi mindent sikerült megcsinálniuk már ezen a területen.

Azóta a Fidesz frakcióvezetőtől lehetett hallani konkrétabb elképzelésekről. Mint Rogán Antal elárulta, a most csütörtökön is zajló mezőkövesdi frakcióülés témái között a kilencéves általános iskola bevezetése is téma lesz. Azt is megjegyezte, hogy a változtatásokat leghamarabb 2016-tól lehet bevezetni.

Újra elővették a korábban lesöpört Pokorni-javaslatot

Egy ilyen szintű iskolaszerkezeti változtatás bevezetése viszont gyakorlatilag leradírozná a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett (valójában inkább a miniszterelnök akaratát tükröző) reformokat: újra kell írni többek között a köznevelési törvényt, a Nemzeti alaptantervet, a most is készülő új tankönyveket, taneszközöket, de újra kell gondolni az oktatási költségvetést, a pedagógus-bértömeget is.

©

Hogy pontosan miről szólna az újabb iskolareform, arról egyelőre csak találgatni lehet. Az biztos, hogy – az oktatási szakértők által régen javasolt – lengyel modellt emlegetik mintaként, ahol a másfél évtizede elindított változtatások valóban látványos színvonal-emelkedést eredményeztek. A „lengyel csoda” fő eleme kétségtelenül a kilencévesre emelt általános iskola volt, amit egyébként már a köznevelési törvény 2011-es vitájában nálunk is javasolt bevezetni Pokorni Zoltán. Akkor még lesöpörték az elképzelést.

Most úgy tűnik, mégis újratöltötték a vitát. Az ördög persze itt is a részletekben van. A lengyel modell ugyanis nem pusztán egy plusz évfolyam bevezetéséről szól. Nem mindegy például már az sem, hogy az alapképzés pluszévét mire fordítjuk.

Plusz 40 milliárd

Egy a kormánynak készült előterjesztés szerint az általános iskolai alapozó szakaszt kellene hatévesre nyújtani, amit egy hároméves, a középfokú oktatásra felkészítő követne. Alaposan megváltozna a középfokú oktatási rendszer is. A mai három évfolyamos szakiskolát „felminősítenék” szakközépiskolává, ami után plusz kétéves képzéssel juthatna el, aki akar és tud az érettségiig. A szakiskolát szakgimnáziumnak neveznék, ahol 3 év képzés mellett lenne egy egyéves szakképzési évfolyam, és maradna a négyéves gimnázium is. Utóbbit kizárólag emelt szintű érettségivel lehetne lezárni, az elsőt csak középfokúval, a szakgimnazisták választhatnának.

A dokumentum szerint a plusz egy közoktatási tanév évi 40 milliárdos többletköltséget jelentene. Tekintve, hogy az Orbán-kormány eddig a területet sújtó jelentős pénzkivonásairól volt híres, nem valószínű, hogy ezt a forgatókönyvet fogadják el.

A középiskolák csonkolása

Radó Péter oktatási szakértő szerint az egész átalakítás nem is az általános iskoláról szól, hanem a középiskolák kapacitásának csonkolásáról. Ami az általánosban plusz egy év, az – hacsak nem pumpálnak rengeteg pluszpénzt a rendszerbe – a középiskolákban mínusz egy. Így egységesen hároméves lenne a szakiskola, a szakközépiskola és a gimnázium is.

Így is, úgy is, az állam továbbra is befolyásolja majd, milyen utat ildomos a gyerekeknek választaniuk. A kormányzati előterjesztés nem is titkolja, hogy már a 2016/2017-es tanévben lehetősége lesz a fenntartó államnak befolyásolni az indítható osztályok és képzési programok számát. Mint ahogy azt sem, hogy a fő cél: minél több jó képességű tanulót a szakképzésbe irányítani.

A kormányzat számára készített előterjesztés egyébként megszüntetné a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, helyettük egységes, hét évfolyamos gimnáziumokat javasol. Ez azt jelenti, hogy hatodik évfolyam után az elit kimentheti az – addigra leginkább egyházi fenntartásba került – gimnáziumokba a csemetéit, hiszen erre – ahogy az a dokumentumban olvasható – „a magasabb presztízsű társadalmi csoportok igényt tartanak”. A nyelvi előkészítő évfolyamokat szintén megszüntetné az előterjesztés, a kéttannyelvű iskolákat pedig nagyon szigorú minőségi szűrő után engedélyeznék csak.

A dokumentum tartalmaz egy nagyon érdekes fejtegetést is Hoffmann Rózsa egyik kiemelten fontos problémájáról, a nemrég elfogadott Nemzeti alaptantervről. Ennek konklúziója, hogy fel kell adni a Nat alapú tantervi szabályozást.

De mi is az a lengyel modell?

„Amit a kormányzat csinálni akar, az nem a lengyel, hanem a szlovák minta, ahol a felső tagozathoz biggyesztettek még egy évfolyamot. És a szlovák oktatás momentán gyorsabban hanyatlik, mint a magyar” – véli Radó Péter, aki szerint ezt a forgatókönyvet sugallja, hogy Rogán Antal az 4+5 osztályos iskolát emlegette. Ha csak lesz egy plusz kilencedik évfolyam a nyolcadik után, akkor abból mindenki rosszul jönne ki. „Hihetetlen kárt okozna a középiskolának anélkül, hogy különösebb hasznot hajtana az általános iskolai képzés színvonalának.”

„Lengyelországban egy hatosztályos, az alapkészségekre fókuszáló elemi iskolát, és az arra épülő háromosztályos gimnáziumi képzést vezetett be, de ott mind a két szakasz komprehenzív (egységes, mindenki számára egységesen hozzáférhető) iskola” – magyaráz Radó. Magyarországon viszont óriási különbségek vannak az egyes intézmények között, és már a kezdő szakaszban óriási egyenlőtlenségek keletkeznek a gyerekek tudás- és készségszintjei között.

©

A lengyelek ezen kívül nemcsak iskolaszerkezeti beavatkozást vezettek be, hanem átalakították a kimeneti szabályzókat is. Ott a 6., a 9., és a 12. évfolyam végén is vannak ma kimeneti követelmények. „Nem tantervekkel szórakoztak, hanem kimeneti követelményeket rögzítettek. Magyarországon az általános iskola iskolai bizonyítvány például semmiféle tudást nem igazol, csak azt, hogy sokat járt annak birtokosa az intézménybe. Nálunk a középiskola végén van csak kimenti követelmény – az érettségi.”

Ami nagyon fontos – sorolja Radó – Lengyelországban nemhogy nem számolták fel az intézményi autonómiát, mint nálunk az államosítás során, hanem megerősítették. Így ott az egyes iskolák könnyen, rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó igényekhez, követelményekhez.

Nagyon veszélyes, hogy Rogán Antal (és az előterjesztés) szerint az egész gigantikus átalakítás 2016-tól kezdődhetne. „Ha erővel, és ilyen gyorsan akarják átverni a változtatást, az várhatóan brutális káoszhoz vezetne. Megint az lesz, hogy a kormány kullog majd az általa okozott problémák után. Gondoljunk csak arra, mekkora pluszkapacitási igények merülnek majd fel az általános iskolákban, mi történne az elbocsátott középiskolai pedagógusokkal, akik nem biztos, hogy el tudnak helyezkedni az alapképzésben” – prognosztizálja a várható fejleményeket Radó Péter.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mohamed szaúdi trónörökös rendelte el Khashoggi meggyilkolását

Mohamed szaúdi trónörökös rendelte el Khashoggi meggyilkolását

Mi van akkor, ha elutasítom a WhatsApp új felhasználási feltételeit?

Mi van akkor, ha elutasítom a WhatsApp új felhasználási feltételeit?

A főváros saját számításai szerint legalább 23 milliárd forintot bukik az iparűzési adó megfelezése miatt

A főváros saját számításai szerint legalább 23 milliárd forintot bukik az iparűzési adó megfelezése miatt