Ismét androidos felhasználók kerültek veszélybe, miután a hírek szerint egy ártalmatlannak tűnő weboldal telefonok millióit fertőzte meg olyan kóddal, amely a szüntelen kriptopénzbányászathoz szükséges. A gond abból ered, hogy a szájt mögötti forrás gyakorlatilag túlpörgeti a mobilokat.
Az elmúlt hónapokban Dél-Korea inkább tiltotta volna a kriptovalutával való kereskedést, most azonban úgy tűnik, mégsem teszik meg. Az egyik leghangosabb Bitcoin-tiltó ország visszalépése komoly lendületet adhat a virtuális pénznek.
Jól tudják a kriptopénz-bányászok, hogy sokan látogatják a felnőtt-tartalmú oldalakat, így érdemes saját céljaikra fordítani a felhasználók számítógépes erőforrásait.
Úgy tűnik, mintha az egész világ kriptopénzt akarna bányászni, mindenesetre naponta érkeznek a hírek az újabb és újabb illegális esetekről.
Felelősségre vonják azt a két orosz mérnököt, akik a szarovi nukleáris kutatóközpont szuperszámítógépétől, no meg a bitcointól várták a gyors meggazdagodást.
Visszatért az internetre a „nigériai herceg” típusú csalás, igaz, kissé más köntösben, és a kriptopénzek körüli fejhajtást meglovagolva.
Egyre többen szeretnének részesülni a kriptopénz világának aranyesőként hulló bevételeiből. Olyanok is vannak, akik az óriási haszon reménye mellett a környezet érdekeit is szem előtt tartják.
Egyfajta átrendeződés történt a kártékony programok piacán, előtérbe kerültek azok a malware-ek, amelyek a gyanútlan felhasználók PC-s erőforrásait használják ki saját, pontosabban fejlesztőjük céljaira.
A Google DoubleClick hirdetési rendszerét használták ki hackerek, hogy megcsapolják a YouTube-ozó felhasználók CPU-jának erőforrásait, s kriptopénzt bányásszanak maguknak.
A hackerek 8 és fél órán át ügyködtek a Coincheck rendszerében, mire valaki kiszúrta a bajt. 260 ezer ügyfél számlájáról söpörték le a kriptopénzt.
50 centtől nyolcmillió dollárig – foglalhatnánk össze viccesen a neves rapper történetét, aki nem is tudta, hogy még egy 2014-es ügyletből mára bitcoin-milliomos lett.
Az valószínűleg már senki számára nem meglepetés, hogy a Bitcoinból származó nyereség után bizony kell adózni. Azzal viszont talán nincs mindenki tisztában, hogy bizonyos esetekben ezt nem feltétlenül Magyarországon kell megtenni. Külföldön is le lehet róni az ilyenkor szokásos közterheket, amelyek a hazainál akár jóval alacsonyabbak is lehetnek.
Tízezer dollár alá csúszott az árfolyam szerda délután, egy hónap alatt értékének csaknem a felét elvesztette.
Egy piramisjátékkal kevesebb.
A hírek szerint DNS-átirányítással loptak el ismeretlen tettesek a napokban több százezernyi dollárnak megfelelő virtuális valutát. Noha a kriptopénzcserére szakosodott BlacWallet értesítette a felhasználókat a támadásról, a legtöbben csak akkor szembesültek azzal, miután beléptek az oldalra – és ezzel gyakorlatilag tálcán nyújtották át az ott tárolt pénzt.
Saját kriptopénzt vezet be a Kodak, s ez néhány szakértőt már a dot.com-lufira emlékeztet.
A készlethiánnyal kapcsolatos problémák mellett jelentős drágulást okoz a videokártyák piacán a mára szinte megkerülhetetlen gazdasági tényezővé vált kriptopénz. A tehetősebbek nemcsak felvásárolják a virtuális valuta bányászatához nélkülözhetetlen hardvereket, de – hogy szándékosan vagy sem – tesznek is azért, hogy a szegmens jelentős áremeléssel reagáljon a techvilágot érintő őrületre.
Alekszej Kolesznyik az első magánszemély, aki Oroszországban ilyen létesítményt vásárolt kriptodeviza-bányászathoz.
Amióta jó páran meggazdagodtak a kriptopénzeken, egyre több a szerencsevadász. Köztük olyanok is vannak, akik mások gépeinek erőforrásait használnák fel a jövedelmező kriptopénz-bányászáshoz.
A Bitcoin fellendülése annyira lelkesítő néhány ország számára, hogy saját kriptovalután dolgozik, Izrael a harmadik ilyen nemzet lehet.
