Nem volt szüksége ráncfelvarrásra, sem kollagénes kezelésre a 125. születésnapjára díszbe öltözött Magyar Állami – lány korában Királyi – Operaháznak. A „hölgy” két estén fogadta hívei hódolatát, és elégedett lehet: bár torta nem volt, az ünneplésnek megadták a módját.
Amint tavaly, idén is a serdületlen publikumnak igyekezett a kedvében járni a Magyar Állami Operaház. Jövendő közönségüknek ajánlották az évadot kezdő premiert, az előző évben Ránki György Pomádé király új ruhája, most Benjamin Britten A kis kéményseprő című operáját.
Valójában mindegy, hogy Henry Purcell 320 esztendővel ezelőtt kelt műve, a Dido és Aeneas mi célból készült: hódolat gyanánt II. Mária királynőnek, esetleg játékos pedagógiai munkának Jodias Priest iskolájának leánykái számára. Az első igazán brit opera varázslatosan üde ma is. Sopronban a világhírű New London Consort előadásában élvezhettük frissességét.
A Gramofon Zenekritikai Műhely kritikusa a magyar karmesterek doyenjének koncertjén járt – lehet, hogy az utolsón. Lukács Ervinnek a kisujjában van a zene, bámulatos tapasztalat és tudás érződik minden mozdulata mögött. De garancia-e a nagy tapasztalat a magas színvonalú zenélésre?
Arnold Schönberg Mózes és Áron című alkotásának két ősbemutatója is ismert: az 1954-es hamburgi koncertszerű és az 1957-es zürichi szcenírozott. Azóta legalább hatvan premiert ért meg, a nemzetközi opera- és fesztiválközpontokban rendszeresen színre kerül.
Lassan befejeződik a kőszínházi évad, elkészülhetnek az első számadások. A Magyar Állami Operaház mérlegéből a „tartozik” oldalon lekerült Verdi A szicíliai vecsernye című operája. Hogy a „követel” oldalon ott volt-e valaha, arról nem vagyok meggyőződve.
Ed Neumeister, az Amerikában élő híres osztrák trombonos volt a Kodolányi Jazzverseny zsűri-zenekarának szólistája a május 11-i gálán, Siófokon. Így magas mércéhez kellett igazodniuk a győztes együtteseknek. Vajon megugrották?
A Májusünnep fesztivál reprezentatív eseményeként végre sor került Händel Xerxes című operájának bemutatójára a Magyar Állami Operaházban. Az öröm teljes: olyan előadásra válthat jegyet a publikum, amely egyszerre szórakoztató, magasrendű és tűpontos – e fogalmak nem zárják ki egymást.
A Szimfonikus körkép elnevezésű hangversenysorozat legutóbbi koncertjén a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar vendégkarmesterrel és külföldi „sztárszólistával” lépett fel. Az est karakterét az egyoldalú program és a sokféleség látszatát keltő, ám mégis egyoldalúnak mutatkozó sztár határozta meg.
Kop.-pecs. Ha valaki nem ismerné a zálogházi becsüsök tolvajnyelvét, megfejthetjük a rejtvényt. Hogy minél kisebb összeget kelljen írni a zálogcédulára, a majdnem új holmikat is úgy minősítették: kopott, pecsétes. Esetünkben tényleg kopott és pecsétes volt a Művészetek Palotájában előadott Koldusopera-verzió.
