#kudarc

„Veszélyes, ha az ember kizárólag a sikerek és a kudarcok mentén éli az életét” – interjú Szilágyi Áronnal

Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnokként nagyon korán megtapasztalta, milyen az, amikor a teljesítmény szinte összenő azzal, amit saját magáról gondol. Egy rosszul sikerült világbajnokság kellett ahhoz, hogy felismerje: veszélyes, ha egy kudarc ennyire mélyre tudja küldeni. Azóta sokat változott a sikerhez, az egészséghez és saját határaihoz való viszonya, és ma már az is foglalkoztatja, hogyan lehet hosszú távon magas szinten teljesíteni úgy, hogy közben ne sérüljünk bele. Ezzel az interjúval indul a Pulzus új sorozata, az Élet, Út, Interjú, amelyben Gyárfás Dorka ismert emberek életútján keresztül beszélget arról, hogyan változunk az idővel, és hogyan alakul közben az, amit önmagunkról és az életünkről gondolunk.


Miért ragaszkodunk ahhoz, hogy jó embernek lássuk magunkat?

Sokszor nem maga a kudarc ijeszt meg minket igazán, hanem az, amit a kudarc rólunk mondhat. Hogy talán nem vagyunk olyan kitartók, jó szülők, jó társak, jó szakemberek vagy jó emberek, mint amilyennek látni szeretnénk magunkat. Ilyenkor könnyű magyarázatokat gyártani, másokat hibáztatni vagy elfordítani a fejünket – pedig lehet, hogy éppen az a részünk kér figyelmet, amelyet eddig nem engedtünk be az énképünkbe. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.



















Miben segít, ha elismerjük, hogy hibáztunk?

Ha biztonságban érezhetjük magunkat, miközben a hibákról beszélünk, nagyobb valószínűséggel ismerjük el, és kisebb valószínűséggel követjük el azokat. Mégis a tipikus munkahelyi kultúrák elkendőzik a kudarcokat – mutat rá Sheryl Sandberg, a Facebook operatív igazgatója.