Charlie Munger éles elméjű és bölcs ember. Ezek a tulajdonságok nagy hasznot hajthatnak. Épp ezért lett Munger Warren Buffett üzlettársa és bizalmas tanácsadója a Berkshire Hathaway befektetési cégnél, amely 1964-es megalakulása óta sorra halmozza a sikereket. Mungertől egyszer megkérdezték, mit tesz a jó döntéshozatal érdekében. Egyszerű választ adott:

„Átnézem az ostobaságok listáját.”

Charlie Munger a baklövésekről aktát vezet, amely tele van bukásokkal és végzetes botlásokkal. Ahelyett, hogy igyekezett volna megfogadni a sikerkönyvek tanácsait, idejét inkább mások téves üzleti döntéseinek felismerésére és elkerülésére áldozza. Miért lehet nagy hatása ennek a kis lépésnek tűnő cselekedetnek Munger döntéseiben, és a mieinkben is?

Az egyik válasz az, hogy a kiemelkedő teljesítmények ritkán tudhatók be kizárólag egyetlen tényezőnek. A nagy siker alapjait rendszerint egy sor jól kimunkált és egymással összekapcsolódó alkotóelem tartja össze. Ezeket nehéz lenne lemásolni, vagy kiemelni közülük egyetlen meghatározó tényezőt.

A hibákkal azonban más a helyzet. Egyetlen baklövés ‒ akár az alapvető ismeretek hiánya, akár a túlzott magabiztosság vagy a naiv gazdasági várakozás okozza ‒ mindent porig rombolhat. Ezért nem csupán elkészíteni érdemes a bakilistát mások üzleti melléfogásairól, hanem végigböngészni is hasznos minden fontos döntés előtt.

Más ok is indokolja bakilista létrehozását. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a pozitív információ mindig jobb a negatívnál, ám ez nem igaz. A témába vágó kutatások kiterjedt tanulmányozása után Roy Baumeister arra a következtetésre jutott, hogy sokkal többet tanulunk a negatív információból, mint a pozitívból.

És ez még nem minden: a kedvezőtlen információra jobban is emlékszünk, és rendszerint nagyobb súllyal esik latba a döntéshozatal során. Ennek megfelelően, ha olyan leltárt akarunk készíteni, amelyből könnyen tanulunk, tovább megmarad az emlékezetünkben és cselekvésre ösztönző tanácsokat kínál, érdemes inkább egy Mungeréhez hasonló listát összeállítani a legjobb megoldásaink felsorolása helyett.

Egy harmadik előnnyel is jár, ha listába szedjük mások legrosszabb megoldásait, és tanulunk belőlük: mivel a listánk mások által elkövetett tévedésekkel lesz tele, sokkal könnyebben belátjuk, mennyire pocsék döntések voltak. Mások korábbi ítéletalkotási hibáit képesek vagyunk kívülről szemlélni, és ezáltal rendkívül tanulságos leckéket sajátíthatunk el.

A fenti cikk Kis lépés, nagy hatás című könyv szerkesztett fejezete.

Miért hiszünk jobban annak az orvosnak, aki sztetoszkópot hord a nyakában, és hogyan erősíthetjük mi is a hitelességünket? Steve J. Martin, Noah J. Goldstein és Robert B. Cialdini, a meggyőzés tudományának szakértői Kis lépés, nagy hatás című könyvükben 52 egyszerű módszert mutatnak be, amelyek segítségével befolyásolhatjuk mások döntéseit. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.