Szaúdiak pénzére hajt az Orbán-kormány

Tegnap a kormány nem kevesebb, mint hét szerződést írt alá kínai partnereivel. De nemcsak távol-keleti, hanem közel-keleti befektetésekben is reménykedik a forráshiánnyal küszködő Orbán-kormány. A szándékok komolyságát jelzi, hogy egymásnak adják a kilincset Budapesten a szaúdi miniszterek: szerdán Budapestre érkezik Fahd bin Abdulrahman Balghanaim agrár-, majd két napra rá Abdullah Al-Hosain víz- és energiaügyi miniszter. De a következő hetekben Magyarországon vendégeskedik a külügyi, a pénzügyi és az oktatási tárca vezetője is.

Különösen Ibrahim bin Abdulaziz Al-Assaf pénzügyminiszter látogatását várhatja kiemelt figyelemmel a kormány, lévén Al-Assaf egyúttal a több százmilliárd dollár felett diszponáló Szaúdi Alap elnöke. És mit is várhatnánk az arab világ számunkra második legfontosabb kereskedelmi partnerétől, mint tőkebefektetéseket. Például magyar állampapírok vásárlását, az államadósság finanszírozását.

Beérett a mosolydiplomácia

Úgy látszik, nem hiába roadshow-ztak a térségben a magyar politikusok. Tavaly októberben Orbán Viktor tett a szaúdiaknál látogatást, épp tíz évvel azután, hogy első magyar miniszterelnökként hivatalos úton járt Rijádban. Februárban Kövér László, az Országgyűlés elnöke fordult meg a szaúdi fővárosban a G-20-ak parlamenti elnöki találkozóján a szaúdi parlament elnökének meghívására.

Az útra elkísérte Rogán Antal is, aki befolyásos pénzügyi, gazdasági szereplőkkel tárgyalt. A térségben egyébként nemcsak a szaúdiakkal kereste a kapcsolatot a kormány, hanem több delegáció – többek között Kövéré is – az Egyesült Arab Emírségekben is járt. Daher Pierre-t, Edelény libanoni származású fideszes polgármesterét pedig Orbán „visszaküldte” Libanonba, hogy ott próbáljon befektetőket találni.

Orbán Viktor is roadshow-zott a szaúdiaknál

AP

A magát megnevezni nem kívánó forrásunk szerint a szaúdiak jó terepnek tekintik Magyarországot európai uniós pozícióik erősítése szempontjából: ehhez szeretnének befektetővédelmi garanciákat, például a kettős adóztatás megszüntetését vagy szabadkereskedelmi megállapodást.

Brainstorming

Szaúd-Arábia óriási gazdagságának tudatában egyre nyilvánvalóbban igyekszik növelni politikai és gazdasági befolyását a világban. Magyarország pedig, amellett, hogy a szaúdi tőkét az államadósság finanszírozására fordítaná, a Szaúdi Fejlesztési Alap lényegében kamatmentesnek minősülő hiteleire is számítana nagy közös projektek megvalósításához.

Információink szerint konkrét projektekkel még adós a magyar fél. Egyelőre csak ötletek vannak, a megvalósítás megtervezése még hiányzik. Az azonban már látszik, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások jöhetnek szóba: nem elsősorban az, hogy zöldséget-gyümölcsöt adnánk el a szaúdiaknak, hanem teljes termelői szisztémákat lehetne létrehozni szaúdi pénzből, a növénytermesztéstől a feldolgozásig, és a termékek egyik lehetséges piaca lenne az arab ország. De szó van ingatlanbefektetésekről és más beruházásokról a turizmus és az egészségügy területén is. Információink szerint arra is lenne igény, hogy több szaúdi diák tanulhasson Magyarországon.

Most a szaúdiak jönnek

AP

Az álmoknak határt szab, hogy Magyarország mégiscsak a tranaszatlanti szövetség és az Európai Unió része, ez utóbbinak a tagjaként pedig elfogadta a schengeni egyezményt is, amely a vízumhoz jutást nem európai és észak-amerikai országok polgárai esetében nem könnyíti meg. De ugyanúgy tíz éve húzódik már a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás.

Nem a kkv-król szól

Ami az exportlehetőségeket illeti, Szaúd-Arábiáról is elmondható, hogy az export dinamikusan fejlődik, igaz, a legtöbbször elfelejtik hozzátenni, milyen alacsony bázishoz viszonyítva. A kivitelünk ugyanakkor alapvetően a hazánkban bérmunkáztató külföldi multik termelésszervezési döntéseitől függ. Így például 2009-ben, amikor az export fellendítésében korábban húzószerepet játszó mobiltelefon-gyártás áttevődött Kínába, exportunk jelentősen megzuhant. 2011 első kilenc hónapjában aztán ismét volt egy kis felfutás: a kivitel a duplájára nőtt az előző év hasonló időszakához képest.

Szaúd-Arábia Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnerévé vált az arab világban az Egyesült Arab Emírségek után. Exportunk legnagyobb részét a gépek, gépi berendezések adják, említésre méltó a feldolgozott termékek és az élelmiszerek kivitele. Az import szinte elhanyagolható: tavaly 6,9 millió dollárra rúgott csupán.

A kis- és középvállalatok (kkv) számára ugyanakkor nehezen teljesíthető feltételeket támaszt ez a piac, mert a szaúdiak általában óriás megrendeléseket adnak, s ennek biztosítására – tisztelet a kivételnek – ez a vállalati szféra idehaza kevéssé képes.