Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Konnektivitás Barátai Alapítvány célja – hasonlóan a kormányéhoz –, hogy „Magyarország az átrendeződő új globális világrend nyertesei közé tartozzon”. Ebben segítenek a kurátorok: egykori diplomaták, minisztériumi bennfentesek és a befuccsolt Fudan-kampusz egyik ötletgazdája is. Azt nem árulják el, honnan van az alapítványi vagyon.
Konnektivitás Barátai Alapítvány néven jegyeztek be július 30-án egy új szervezetet, amely kifejezetten nemzetközi tevékenységét éppen az Orbán-kormány fő külpolitikai irányvonala mentén tervezi megvalósítani. A nevében szereplő konnektivitás a kormány(pártok) kommunikációjában az egyaránt fontos kelet-nyugati együttműködésre utal, miszerint blokkosodás helyett a konnektivitásra, a kapcsolódásra kell építeni politikai és gazdasági stratégiánkat, vagy ahogy Orbán Viktor mondta tavaly Tusványoson:
A magyar nagystratégiának a veleje a konnektivitás, nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló két fél-világgazdaság egyikébe se. Nem szállunk be a Kelet elleni háborúba. Barátokat és partnereket gyűjtünk, nem gazdasági vagy ideológiai ellenségeket.
Ehhez hasonlóan a Konnektivitás Barátai Alapítvány elnöke, Balázs Ádám Samu is azt mondta a HVG kérdésére: céljuk, hogy „Magyarország a napjainkban átrendeződő új globális világrend nyertesei közé tartozzon.” Hozzátette: „tevékenységünk középpontjába a Kelet és Nyugat közötti kölcsönösen előnyös összeköttetések előmozdítását helyezzük.” Érdekes, hogy ehhez képest az alapítvány július 14-i alapító okirata szerinti célkitűzés a Nyugatot már nem is említi, csak annyit: fő célja „Magyarország és a keleti országok közötti kapcsolatok fejlődésének előmozdítása.”
Akárhogy is, az alapítvány a konnektivitás jegyében az ifjúság és a kultúra, illetve a civil szféra, a tudományos világ és a diplomácia képviselői közötti kapcsolatok bővítésének segítésével, a közös érdekeken alapuló generációk és országok közötti párbeszéddel és mobilitás erősítésével, támogatásával, egymás országainak bemutatásával és népszerűsítésével szeretne foglalkozni. Ehhez pedig az alapítványi vagyonból pályázat útján támogatást nyújthat olyan „megoldás, tevékenység vagy szervezet részére, amely az Alapítvány céljainak eléréséhez széles körben hasznosítható eredményt ígér”.
Az elnöktől szerettük volna megtudni azt is, miért éppen most alakultak meg, mely országokkal és milyen geopolitikai megfontolásból mélyítenék el a kapcsolatokat, de erre már nem kaptunk választ. Arra is hiába kértük Balázs Ádám Samut, hogy fejtse ki, ő és az alapítvány másik hat tisztségviselője milyen képességekkel, egyedi tudással, tapasztalattal rendelkeznek, amelyek az alapítvány céljainak elérését segíthetik. Hiába kérdeztük azt is, mekkora az alapítványi induló vagyona és milyen forrásból származik: van-e benne költségvetési támogatás, más alapítványtól kapott támogatás, esetleg adományok.
Egy alapítvány vagyonát fő szabály szerint az alapító okirat szerinti célokat is meghatározó alapító biztosítja. Ez esetben a kuratóriumi tagságot nem vállaló alapító Várfi Péter, aki a közelmúltig a dél-kínai nagyváros, Kanton magyar főkonzulja volt, korábban pedig a jakartai magyar nagykövetség külgazdasági attaséjaként dolgozott. Ami a kuratóriumot illeti, ott tag és egyben alapítványi elnök a már említett Balázs Ádám Samu. Ő az Európai Uniós Ügyek Minisztérium miniszterhelyettese, Zsigmond Barna Pál kabinetfőnöke, emellett a Fidesz Nemzetközi Titkárságának vezetője és a IX. kerületi Fidesz alelnöke is.
Kuratóriumi tag Horváth Levente is, aki sokáig a közpénzégetés állatorvosi lovának számító – céljait tekintve befuccsolt és ma már új névvel új kihívásokat kereső – Fudan Alapítvány kuratóriumában ült. Horváth Kína-rajongó, gimnazistaként került ki Kínába és kínai állami ösztöndíjjal a sanghaji Fudan Egyetemen végzett, 2015-től ő volt a sanghaji főkonzul, majd 2017-ben került az MNB-hez, ahol a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését is egyengette Matolcsy György MNB-elnök idején. Amúgy
Horváth jelenleg is az MNB-botrányban érintett és 127 milliárd forintja után futó kecskeméti Neumann János Egyetemen működő Eurázsia Központ, a térség geopolitikai megközelítésű vizsgálatával foglalkozó tudományos műhely igazgatója.
Szintén kuratóriumi tag az alapítványnál Révai-Bere Norbert, aki az elnökhöz hasonlóan Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes környezetében mozog-tárgyal, de van diplomáciai tapasztalata is, hiszen korábban dolgozott a külügyi tárca Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályán, aztán Indiában, Újdelhiben a magyar nagykövetségen, később pedig évekig vezette a magyar főkonzulátust Mumbai-ban, amely India pénzügyi és kereskedelmi központja.
Ismerős név a kurátorok listáján Losonci Gergely Györgyé, aki megfordult már a kormányzati think tank Századvégnél illetve annak alapítványánál többféle pozícióban a tanácsadótól a politikai igazgatóig, de június óta fontos szerepet vállal az év elején alapított fideszes agytröszt, a BP Városfejlesztési Műhely Nonprofit Kft.-ben is. Utóbbiról kiderült, hogy következő egy éves működését 2,52 milliárd forinttal támogatja a kormányzati közpénzelosztó Batthyány Lajos Alapítvány.
A közgazdász Losonci 2015 után a Fidelitasban mozgott, a 2019-es EP-választáson, 26 évesen fel is került a Fidesz listájára, bár csak a 21. helyre. Később a Fidesz számára fontossá váló amerikai konzervatív CPAC századvéges megfigyelője volt, 2022-ben ő is kísérhette Orbán Viktort Dallasba. Losonci nevére bukkant a HVG akkor is, amikor 2022-ben a Csák János miniszternek havi 1,5 millióért tanácsokat adó hölgy hátterét kutattuk: kiderült, hogy a férjének Szlovákiában és az USA-ban is voltak céges érdekeltségei: a Floridában 2017-ben alapított, „kockázati tőkebefektetéssel” foglalkozó, másfél év után megszűnt EuroAtlantic Capital Inc.-ben Losonci társtulajdonos volt. Azóta viszont már egész más ligában játszik:
Losonci lett az ügyvezetője 2024 tavaszán a közben a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének kinevezett Lánczi Tamás helyett Habony Árpád londoni cégének, a Danube Business Consultingnak.
A Konnektivitás Barátai Alapítvány kuratóriumi tagja Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes öt fia közül az egyik, Zsigmond Ábel Balázs is. De nem ő az egyetlen aktív politikai-közéleti szereplő gyereke a testületben. Kuratóriumi tag még Nótin-Thürmer Marianna, a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula lánya. Ő a magát az MSZMP örökösének tartó, de már egyre inkább a Fidesz szólamait visszhangzó Munkáspárt EP-listáján is szerepelt korábban, és vezette a nőtagozatot is. Őry Mariann néven pedig régóta újságíró, dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Magyar Nemzetnél. Jelenleg a Demokratának ír, továbbá a kurátortárs Horváth Levente vezette Eurázsia Központ által kiadott Eurázsia Magazin főszerkesztő-helyettese.
A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András fia is kuratóriumi tag az alapítványban. A Békemeneteken felvonuló Bencsik András – akinek közelmúltbeli figyelmeztetése a Fidesz-tábornak úgy szól, hogy „ebből csak egy rohadt nagy vereség lesz, ha nem szedjük össze magunkat” – fia, Bencsik Dávid már 2004-ben részt vett a Fidesz EP-kampányában, 2006-ban pedig Tarlós István főpolgármester-jelölti kampányát irányította. Tarlós akkor veszített, de 2010-ben győzött és ezután Bencsiket kinevezte Budapest brüsszeli képviseletének élére. Később a brüsszeli Régiók Bizottsága magyar delegációjának is dolgozott.
Bencsik Dávid 2015-ben csatlakozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz és 2020-ig dolgozott külgazdasági attaséként a stuttgarti főkonzulátuson. Orbán Viktor 2021-ben az Agrárminisztérium helyettes államtitkárává nevezte ki. A következő ciklusban is, egészen 2023-ig maradt a tárcánál, de már csak Nagy István agrárminiszter kabinetfőnökeként. Ezután egy ideig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nemzetközi igazgatójaként dolgozott, majd idén tavasszal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, Hidvéghi Balázsnak lett a kabinetfőnöke.
Nyitóképünkön Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson. Fotó: AFP / Bart Maat
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A dollárral szemben még látványosabb az erősödés.