Amikor a Tisza Párt először tett panaszt a Kossuth rádió Facebook-oldalának egyoldalúsága miatt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította, de a Kúria a pártnak adott igazat, és eltiltotta a közmédiát a törvénysértéstől.
https://hvg.hu/itthon/20260304_kuria-kossuth-radio-facebook-oldala-eselyegyenloseg
Ezt a kúriai ítéletet azonban az Alkotmánybíróság kisvártatva megsemmisítette, mondván: a Facebook nem médiaszolgáltatás, nem követelhető meg tőle a kiegyensúlyozottság.
Néhány nap múlva ugyanez megismétlődött: NVB, Kúria, Ab. A Kúria az első Ab-határozat után is törvénysértést látott, de az MTVA panasza alapján az Ab újra kimondta: Alaptörvény-sértő a Kúria ítélete, mert nem indokolta meg, milyen eseményekről szóló tudósítást hiányolt.
„A közszolgálati médiát nem terheli olyan kötelezettség, hogy a kampányban részt vevő minden egyes jelölő szervezetről vagy jelöltekről mindenben azonos módon, helyen, időben és terjedelemben tájékoztasson.” Továbbá az Ab szerint a kormány tagjainak a szereplését másképp kell nézni. A köztisztségek betöltői esetében „nyilvánvalóan nem elvárható, hogy a választási kampány során e minőségükben ne nyilvánuljanak meg, s ugyanígy nem várható a médiaszolgáltatótól az sem, hogy őket elhallgassa vagy elhallgattassa. A kormány, az Országgyűlés stb. nyilvánvalóan a választási kampány idején is működik. Nincs olyan szabály, amely az objektív különbségek kiegyenlítését a sajtó számára kötelezővé tenné. Az viszont elvárás, hogy indokolatlan, önkényes előnyben vagy hátrányban részesítés ne történjék.”
Ezután harmadszor játszódott le ugyanaz: a Tisza Párt további napok hírközlése miatt tett panaszt, és a Kúria ismét, az Ab-határozatokat figyelembe véve is igazat adott neki, mert bár
a Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak, a közmédia mindenfajta tájékoztató, véleményformáló tevékenységével szemben elvárás a pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása.
Az MTVA immár rutinszerűen ment az Alkotmánybíróságra, ahol megjelent egy – az Ab-határozatban meg nem nevezett – kft., és szintén kérte a kúriai ítélet törlését. Ez az „amicus curiae” (az eljárás valamelyik részvevőjéhez csatlakozó szereplő) a szövegből kiderülően minden bizonnyal Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. volt, mert ezt írja: a Kúria nem vette figyelembe a kft rendezvényei, különösen az ún. háborúellenes gyűlések kapcsán kialakult NVB-joggyakorlat fejlődését. A kft arra is felhívta a figyelmet, hogy rendezvényeinek és egyéb – a Digitális Polgári Körökhöz (DPK) jogszerűen kötődő – tevékenységének nincs köze egyik párt vagy jelölő szervezet tevékenységéhez sem. Tehát a Fideszhez sincs köze.
https://hvg.hu/itthon/20250728_Partos-Bence-cege-all-a-Digitalis-Polgari-Korok-mogott
Az Ab március 31-i, keddi újabb határozatának indoklása most már érezhető ingerültséggel vitatkozik a legfelső bírói fórummal.
Azt írja: megállapításait alátámasztó, tételes jogszabályi hivatkozás nem fedezhető fel. A Kúria hivatkozik a demokratikus közvélemény-védelemre és a választási esélyegyenlőség elvére, de
„ez a típusú látszólagos hivatkozás nem alkalmas arra, hogy a döntés jogi megalapozásaként szolgáljon, mivel mögüle hiányzik az azonosítható normatív tartalom”. Még a „közmédia” fogalom használata is kifogásolható, mert nincs jogilag meghatározva.
Márpedig, folytatódik a kioktatás, a Kúria nem tekinthet el az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában szereplő megállapításoktól. Nem elég az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozni. „Az Alaptörvénnyel összhangban álló döntés meghozatala és ennek megindokolása a Kúria eljáró tanácsának hatáskörén alapuló kötelessége, amit az Alkotmánybíróság nem vehet át tőle. Mindaddig azonban, amíg az érdemi döntés nem áll összhangban az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság – megfelelő indítvány esetén – szintén hatáskörén alapuló kötelessége folytán nem tekinthet el annak megsemmisítésétől.”
Ezt a határozatot három alkotmánybíró szavazta meg: Haszonicsné Ádám Mária és Kozma Ákos, valamint ismét előadóként Patyi András, akit 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök „bírságbajnoknak” gúnyolt, mert az akkor Patyi által vezetett NVB megbírságolta őt egy óvodában, azaz tiltott helyen tartott kampánymegnyilvánulás miatt, ő pedig szinte bocsánatot kért, amiért a miniszterelnökre is alkalmazták a törvényt.
https://hvg.hu/itthon/20230628_A_birsagbajnok_Patyi_Andras_es_a_kozteven_kiretusalt_Lomnici_Zoltant_is_jeloli_a_Fidesz_alkotmanybironak
Ezúttal két alkotmánybíró írt különvéleményt.
Hörcherné Marosi Ildikó szerint a Kúria az Alkotmánybíróság korábbi határozatában foglalt követelményeknek maximálisan eleget tett, döntése immár indokolását és érdemét tekintve is megalapozott. „Ezért az indokolási kötelezettség megsértésére alapított – ismételt – megsemmisítést tartalmazó többségi határozatot, annak rendelkező részét és indokolását támogatni nem tudom.” A Kúria és az Alkotmánybíróság „akkor tudják a választójog hatékonyságát szolgálni a jogorvoslat oldaláról, ha együttműködve, egymás funkcióját kiegészítve, nem pedig azt kiüresítve gyakorolják hatásköreiket. Hitem szerint a bírói igazságszolgáltatás nem a háborúskodás terepe, hanem a konfliktusok feloldásáé.”
Szabó Marcel alkotmánybíró ezt írta: „az Alkotmánybíróság anélkül semmisítette meg ismételten a Kúria döntését, hogy kellően világos normatív eligazítást nyújtott volna a megismételt eljárásra vonatkozóan.” Pedig „az Alkotmánybíróságnak különös felelőssége van abban, hogy az eljárásjogi követelmények érvényesítése ne vezessen a választási alapjogok gyakorlati védelmének ellehetetlenítéséhez. A határozat azonban e szempontot nem a neki megfelelő súllyal értékeli.” Szerinte ki kellett volna mondani: „a választási esélyegyenlőség az Alaptörvényből fakadó, elsőrendű követelmény és ebből fakadóan kampányidőszakban a közpénzből fenntartott, a nyilvánosság formálására rendelt kommunikációs csatornák részéről fokozott alkotmányos felelősség áll fenn (függetlenül attól, hogy terminológiailag mennyire helytálló adott esetben a »közmédia« kifejezés használata).”
Nyitókép: Az MTVA-székház a Kunigunda utcában – Fotó: Fazekas István
