A testület továbbá visszadobta egy fideszes képviselő panaszát is, aki azt sérelmezte, hogy az NVB elmarasztalta azért, mert egy szakiskolában kampányolt.
Az Ab ismét megsemmisítette a Kúria ítéletét, amely elmarasztalta a közmédia Facebook-oldalát. A vita lényege: hogyan kell érteni a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Ez a vita az elmúlt hetekben egyszer már lezajlott. A Kúria március 4-én kimondta: a Kossuth rádió Facebook-oldala törvénysértően egyoldalú.
Az Alkotmánybíróság azonban ezt március 13-án felülbírálta, kimondva: a Facebook-oldal nem médiaszolgáltatás, nem a médiatörvény szabályai szerint kell elbírálni, a Kúria pedig túllépett hatáskörén, amikor ezt tette.
A Kúria szerint a közmédia mindenfajta tevékenységével szemben elvárás a pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása.
Ezután a Nemzeti Választási Bizottság a március 5-i Facebook-hírek miatt, a Tisza Párt által benyújtott panasznak helyt adva ismét elmarasztalta a médiaszolgáltatót, és ezt a Kúria jóváhagyta. A legfelső bírói fórum figyelembe vette a pár nappal korábbi Ab-határozatot, de úgy ítélte meg: ha nem médiaszolgáltatóként tekint a Facebook-oldalra, az akkor sem lehet teljesen egyoldalú, hiszen az esélyegyenlőséget biztosító közzététel azt is jelenti, hogy a vizsgálandó műsorfolyam vagy közzétett tartalmak a kampány szempontjából túlnyomórészt vagy kizárólagosan nem csak egy jelölőszervezet vagy jelölt álláspontját közölhetik.
Tizenegy hónap összes esti közmédiás híradóját végignézték a Republikon Intézetnél,és arra jutottak, hogy az MTVA továbbra is hozza a formáját: kormányzati narratívát, aránytalanságokat, ellenzéki lejáratást, kormányközeli „szakértőket” és a közszolgálatiság hiányát találták.
Az MTVA ismét alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Szerinte „a bemutatott tartalom egyik vizsgált felület tekintetében sem tartalmazza az adott napon megjelent valamennyi tartalmat, nem mutatta be a más jelölő szervezetekkel kapcsolatos megjelenéseket, továbbá az érintetthez kapcsolódó valamennyi tartalmat sem mutatta be. Az érintett nem jelölte meg konkrétan, hogy mely kampányeseményei vagy nyilatkozatok bírtak olyan hírértékkel, amely indokolttá tette volna azok közzétételét 2026. március 5. napján.” Egyébként sem kötelesek minden kampányeseményről vagy nyilatkozatról tudósítani, az esélyegyenlőség érvényesülése csak a műsorfolyam egészének, vagy legalább átfogó részének vizsgálata alapján állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette tanácsa (ő maga volt az előadó is) hétfőn ismét megsemmisítette a Kúria ítéletét.
A határozat indoklása felidézi a két héttel ezelőtti esetet: a Kúria akkori döntésében a jogalkotó hatáskörébe tartozó szabályozás hiányában, tehát önkényesen, olyan tartalmat tulajdonított a választási eljárási törvénynek, amely abban nem szerepel, ezen értelmezésével a törvényhozó akaratán túlterjeszkedve lényegében a hiányzó szabályozást saját maga pótolta.
Ez a hiba az Ab szerint most megismétlődött. A Kúria nem indokolta meg, milyen eseményekről szóló tudósítást hiányolt.
„A közszolgálati médiát nem terheli olyan kötelezettség, hogy a kampányban részt vevő minden egyes jelölő szervezetről vagy jelöltekről mindenben azonos módon, helyen, időben és terjedelemben tájékoztasson.”
Továbbá az Ab szerint a kormány tagjainak a szereplését másképp kell nézni. A köztisztségek betöltői esetében „nyilvánvalóan nem elvárható, hogy a választási kampány során e minőségükben ne nyilvánuljanak meg, s ugyanígy nem várható a médiaszolgáltatótól az sem, hogy őket elhallgassa, vagy elhallgattassa. A kormány, az Országgyűlés stb. nyilvánvalóan a választási kampány idején is működik. Nincs olyan szabály, amely az objektív különbségek kiegyenlítését a sajtó számára kötelezővé tenné. Az viszont elvárás, hogy indokolatlan, önkényes előnyben vagy hátrányban részesítés ne történjék.”
A Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt részben a kellő indokolás hiánya, részben a választási esélyegyenlőség alkotmányos tartalmának és mércéjének elégtelensége, s így a tudósítások körében a szerkesztői szabadság tényekkel nem alátámasztott korlátozása miatt.
Ezúttal is Schanda Balázs alkotmánybíró nyújtott be különvéleményt. „Önmagában nem teljesíti az esélyegyenlőség elvét az, ha az adott napi műsorfolyamban „darabszámra” teljesül a jelöltek közötti egyenlőség, azonban az egyik jelöltről szóló hírek szinte kizárólag negatív hangvételűek. E körben a többségi határozat azzal a megállapításával sem értek egyet, hogy a Kúria tévesen kötötte volna össze a kiegyensúlyozottság követelményét és az esélyegyenlőség elvét. ... Az újságírót és a szerkesztőt megilletik a sajtószabadságból fakadó jogosítványok, ugyanakkor a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a kiegyensúlyozottság követelménye fokozottan érvényesül.”
Ugyancsak hétfőn egy másik Ab-tanács (vezetője Juhász Miklós, az előadó Polt Péter Ab-elnök) érdemi vizsgálat nélkül visszautasította Salacz László Fidesz-képviselő panaszát, akit az NVB, majd a Kúria elmarasztalt egy szakképző iskolában tartott kampányrendezvény miatt. A politikus arra hivatkozott, hogy az iskolának csak az épületét használták, „nem került bizonyításra, hogy az intézmény tanulói bármilyen mértékben sérelmet szenvedtek volna, politikai tevékenységnek lettek volna kitéve, illetve kampánycélból felhasználták volna őket”.
Az Ab véleménye szerint a Kúria világosan megindokolta, hogy az oktatási intézményekre vonatkozó tilalom miért érvényes a szakiskolákra is. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, ez nem alkotmányossági kérdés, ezért az Ab a panasszal érdemben nem foglalkozott.
Nyitókép: Fazekas István
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.
