A Kúria május 31-ével megsemmisíti a hajléktalanokat Budapestről kitiltó fővárosi rendelet több pontját, mert a kerületi tulajdonú köztereknél nem volt egyértelmű, hogy miért tiltották ki onnan a hajléktalanokat és nem határolták körbe pontosan a köztereket.
Új eljárást kell lefolytatnia a Fővárosi Törvényszéknek (FT) a Kúria csütörtöki jogerős határozata értelmében a Prisztás-gyilkosság ügyében.
A Kúria szerint a hajléktalanok nem tilthatók ki mindenhonnan.
A Kúria megvizsgálja azt a jogegységi döntését, amely előírja, hogy ki kell takarni a nyilvánosság előtt a szolgálatban lévő rendőrök arcát. A vizsgálat idejére nem alkalmazható a 2012-es határozat. Az alkotmánybíróság egy egyedi ügyben már feloldotta a tilalmat.
Hiába rendelkezett úgy az Alkotmánybíróság, hogy a jövőben nem kell kitakarni a szolgálatban lévő rendőrök arcát a médiában, létezik egy korábbi Kúria-határozat, amely kötelező érvényű a bíróságokra nézve.
A Kúria helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, miszerint nem vizsgálható, hogy Tarlós István plakátja jogsértően használja-e Budapest címerét.
Felmentették Bokor Lajost, aki történelmi vádak szerint besúgásra vette rá Rajk Lászlót. A Rajk-ügyben már sokakat rehabilitáltak, Bokor Lajos esetét egy történész kutatásai nyomán vették elő újra.
A magyar jogban nincs átfogó szabályozás az ingatlanok értékének meghatározására, a Kúria ezért egységes szempontrendszert akar létrehozni.
Rendkívüli perorvoslati eljárással zárul végleg a Baumag-ügy tizenegy éves története – írja a hétfői Magyar Nemzet.
Mivel a halálra ítélt és kivégzett Rajk Lászlót utólag, 1955-ben felmentették a vádak alól, a bíróságnak fel kell mentenie azt a rendőrtisztet is, aki Rajkot a hajdani ítélet szerint a népellenes bűntettek elkövetésére buzdította és besúgónak szervezte be – írta a Magyar Nemzet kedden a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati kérelemre hivatkozva.
Néhány száz büntetőügy kerülhet rövidesen a Kúriára az Alkotmánybíróság (Ab) szigorúbb halmazati büntetéskiszabási szabályokkal kapcsolatos júliusban kihirdetett döntése nyomán - állítja Kónya István, a Kúria elnökhelyettese.
Mégsem Ausztráliában fog eldőlni egy 4 éves magyar kislány és öccse sorsa, mert több mint kétéves huzavona után úgy döntött a Kúria, hogy édesanyjukkal maradhatnak Magyarországon. Már megvolt a pontos dátum, amikor a két gyereket – akár hatósági biztosítással – elviszik a kivándorolt apjukhoz, de végül a bíróság valószínűleg precedenssé váló ítéletet hozott: a gyerekek érdeke minden más törvényi rendelkezést felülír. A hvg.hu által feltárt családjogi történet utolsó felvonása.
A DK szeretné megtudni, milyen forrásból fizette ki az MNB a 680 milliósra becsült tiszaroffi kúriát, illetve Matolcsy Györgynek van-e bármi köze a kúria tulajdonosához vagy az ingatlan közvetítésével megbízott csoporthoz.
285 devizahiteles pert függesztettek fel Hajdú-Biharban – közölte a Debreceni Törvényszék sajtóosztálya.
Az állami cégek is kötelesek elszámolni az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A Kúria a Vértesi Erőmű ügyében indokolatlanul szűken értelmezte a közfeladatot ellátó szerv, személy fogalmát és ezzel korlátozta az információszabadságot. Ennek most vége.
Július 15-től augusztus 20-ig tart a nyári szünet a bíróságon, de soron kívüli ügyekben – mint amilyenek például a sajtó-helyreigazítási vagy a devizahiteles perek – továbbra is dolgoznak a bírák.
Láncz István honvédtisztet előbb 1949-ben a koholt vádak alapján lezajlott Rajk-perhez kapcsolódva 15 év kényszermunkára ítélték a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel miatt, most a Kúria bűncselekmény hiányában felmentette.
Törvény lett a hitelfelvevők újabb mentőcsomagjából. Súlyos százezrek vagy milliók járnak vissza nekik.
Akár soron kívül is elkezdik a devizahiteles ügyekben az eljárásokat a bíróságok, ha soron kívül kell eljárni az ügyekben - közölte a Kúria vezetője. Az Országos Bírósági Hivatal pedig azt kérte Az Igazságügyi Minisztérium támogatja az OBH javaslatait, hogy a forinthitelekes ügyeket ne kelljen evidenciában tartaniuk a bíróságoknak, hogy a devizahiteles ügyekkel gyorsabban végezhessenek.
Benyújtotta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat módosító indítványát szerdán, amely az elévülés részletes szabályairól rendelkezik. A módosítás értelmében nem csak az utóbbi 5 évre visszamenőleg járhat pénz a devizahiteleseknek a bankoktól. Így például aki 2004-ben vett fel devizahitelt, annak 10 évnyi kamatrés és egyoldalúan megemelt kamattal beszedett pénz jár majd vissza.
