szerző:
Gergely Zsófia

Mégsem Ausztráliában fog eldőlni egy 4 éves magyar kislány és öccse sorsa, mert több mint kétéves huzavona után úgy döntött a Kúria, hogy édesanyjukkal maradhatnak Magyarországon. Már megvolt a pontos dátum, amikor a két gyereket – akár hatósági biztosítással – elviszik a kivándorolt apjukhoz, de végül a bíróság valószínűleg precedenssé váló ítéletet hozott: a gyerekek érdeke minden más törvényi rendelkezést felülír. A hvg.hu által feltárt családjogi történet utolsó felvonása.

„Még csak óvatosan merek örülni neki” – mondta K. Krisztina. Nem csoda, hiszen pár hónappal ezelőtt még úgy volt, hogy ő vesztett egykori élettársával szemben a közös gyerekeikért vívott perben, és a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján a kicsiket vissza kell vinni Ausztráliába. Csakhogy az asszony nem nyugodott bele, újabb felülvizsgálatért folyamodott, a Kúria pedig utolsó utáni bírói fórumként június 24-i végzésében ezzel ellentétes álláspontra jutott. Így végérvényesen kimondták az apa javára döntő másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezését, és azt, hogy a 4 éves kislány és 2 éves öccse itthon maradhat.

„Már úgy volt, hogy június 29-e az utolsó időpont, jön a végrehajtó rendőrökkel és a gyámhatósággal, és elviszik a gyerekeket. Folyamatosan telefonáltunk a Kúriára, és az ügyvédnek sikerült megtudni, hogy megvan a döntés, nálam maradhatnak, de nem tudtuk, ideér-e időben a végzés. Az utolsó pillanatban érkezett meg” – mesélte K. Krisztina. „A kisfiam még kicsi, nem is érti, mit jelent most ez, a kislánynak mondtam, hogy mégsem kell elmennünk Ausztráliába. Mert korábban próbáltam neki magyarázni, hogy talán oda kell utaznunk. Azt mondogatta, hogy csak anyával megy…”

Melyik ország az illetékes?

A magyar pár megromlott kapcsolatából azért lett nemzetközi jogértelmezési hercehurca, mert 2011 őszén Sydney-be utaztak akkor kétéves kislányukkal, a kisfiú nem sokkal később már kinn született meg. Végig ment a vita arról, hogy véglegesen ki akartak-e települni, ahogy azt az apa állította, vagy csak ideiglenesen utaztak ki, végül a Kúria utolsó, júniusi végzésében is úgy találta, hogy „huzamosabb időre” szólt a költözés, felszámolva itthoni egzisztenciájukat.

Ennek azért van óriási jelentősége, mert a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény kimondja: amelyik országban a gyerekek úgynevezett szokásos tartózkodási helye van, az ott hatályos jog alapján kell dönteni az elhelyezésükről. Ha tehát már Ausztrália tekinthető a gyerekek szokásos tartózkodási helyének, akkor az ausztrál bíróság mondhatja meg az ottani törvények alapján, hogy az édesanyjuknál vagy az édesapjuknál maradjanak-e a gyerekek.

A pár kapcsolata ugyanis a kiutazásuk után megromlott, Krisztina állítja, élettársa bántalmazta, végül pedig kidobálta holmiját a lakásból azzal, hogy tűnjön el. Ekkor kérte az ausztrál rendőrségtől az ideiglenes távoltartási végzés kiadását, és egy ottani szervezet anyagi segítségével 2012 áprilisában a két gyerekkel hazatért Magyarországra. Az apa, H. Tamás viszont az asszonyt okolta tönkrement kapcsolatukért, szerinte nem gondoskodott megfelelően a gyerekekről, a bántalmazást pedig csak kitalálta, hogy a távoltartási parancs határideje alatt az ő beleegyezése nélkül hazahozhassa a két gyereket.

Ezt követően indult el egy sor eljárás, az apa kinn és Magyarországon is feljelentette az asszonyt többféle indokkal – a szexuális zaklatástól kezdve a gyerekek veszélyeztetéséig. K. Krisztina szerint így utólag a jogi csatározás egyik legdurvább mozzanata az volt, amikor rabosították. Az egyik, gyermekelhelyezés megváltoztatása miatt szintén ellene kezdeményezett eljárásban ugyanis a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki. „Lefényképeztek szemből, oldalról, hihetetlenül megalázó volt. De megtévesztette a hatóságot, úgyhogy rövid időn belül meg is szüntették ellenem az eljárást.”

Jogellenesen tértek haza, mégis maradhatnak

Eközben folyt a gyerekek jogellenes hazahozatala miatti eljárás is, amelyben egymás után születtek az egymásnak gyökeresen ellentmondó ítéletek: első fokon az apának adtak igazat, gyakorlatilag gyermekrablásnak minősítve a hazatérésüket, és elrendelték, hogy a két kisgyereket vissza kell vinni szokásos tartózkodási helyükre – ami Sydney. A Fővárosi Törvényszék viszont másodfokon arra jutott, a család még nem illeszkedett be Ausztráliában, így nem volt jogellenes, hogy az anya magával hozta a gyerekeket. Az apa azonban megtámadta ezt a döntést, új eljárás indult, amiben ismét az ő javára döntöttek. Ezért idén tavasszal már biztosnak tűnt, hogy vagy ki kell adni a gyerekeket H. Tamás ügyvédjének, vagy Krisztinának vissza kell térnie velük Ausztráliába, míg itt végső határozat nem születik az elhelyezésükről.

Végül a Kúria júniusi végzése lett a döntő: a legfelsőbb bírói szerv egyetértett azzal, hogy jogellenes volt az asszony hazatérése a gyerekekkel, mert az apa ebbe szülőként nem egyezett bele. Csakhogy az előbbi hágai egyezmény azt is kimondja, hogy a „gyerekelvitel jogellenessége ellenére sem kötelesek elrendelni a visszavitelüket”, ha ez a gyerekeket „testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számukra”.

Márpedig a végzés – amelyet tanácsvezető bíróként Kőrös András, az új Ptk. családjogi könyvének egyik kidolgozója jegyez – indoklásában az áll: túl sok idő telt el a jogellenes hazatérés óta. Főleg, mert a gyerekek még kicsik, két éve kizárólag az anyjukkal vannak, ezalatt az apa egy alkalommal, pár órára látogatta meg a kislányát, a kisfiú pedig – aki 5 hónapos koráig élt vele együtt – egyáltalán nem is emlékszik rá. Ezért a Kúria szerint az „anyjuktól való elválasztás lelkileg rendkívül megterhelné őket”. Minden ügy egyedi, és van, amikor a gyerekek érdeke elsőbbséget élvez a szülői felügyeleti jog helyreállításával szemben, ugyanis a kiskorú gyerekek nem felelősek szüleik jogellenes cselekedeteikért – olvasható a bíróság indoklásában.

Természetesen megkerestük az édesapát, H. Tamást is, aki korábban többször és részletesen nyilatkozott lapunknak, válasza azonban csak a cikk megjelenése után érkezett meg. E szerint „egy anyának, két gyerekkel, főleg, ha csecsemőkorúak senki nem tud nemet mondani, igen is van anyaközpontúság.” Szerinte Magyarországon sárba tiporták apai jogait, mert hiába igazolta „sok milliós költség árán a hágai egyezmény keretein belül, hogy a gyerekeit elrabolták tőle.

„A per két évig húzódott, mire jogerősen kimondták, hogy igen, elrabolta tőlem a két gyerekemet, akiknek Ausztráliában lenne a helyük, de mivel nem ismerik az apjukat, jobb, ha az anyánál maradnak. Hat hét volt a döntésig, amit elsőfokon meg is nyertünk, de Magyarország két évet és gyerek elhelyezési pert csinált a hágai egyezményből, hivatkozva a kapcsolattartás hiányára, amit természetesen ők sem biztosítottak” – közölte. „Én végigjártam az utat, tapasztalatlanul kezdtem, időközben sokat tanultam. Hiába a fele-fele szülői jog, egy anyától senki nem fog elvenni gyereket. Kíváncsi lettem volna, a történetem fordítottjára, ha én raboltam volna el két gyereket és folyamatosan törvényt szegtem volna, meddig tudtam volna magamnál tartani őket?” – írta.

Képünk illusztráció
©

A nemzetközi családi jogi ügyekkel is foglalkozó ügyvéd, Illés Blanka szerint nemcsak magyar, de nemzetközi szinten is probléma, hogy a gyermekek visszavitelére irányuló eljárást a tagállamok hatóságai nem tudják befejezni az erre előírt hat héten belül. „Ha az eljárás időtartamához még hozzáadjuk azt az időt, amire az eljárás valóban elindul, illetve – önkéntes teljesítés hiányában – a hosszadalmas végrehajtási szakaszt is, akkor kiszámolható, hogy 1-2 év is eltelhet a jogellenes külföldre vitel és a gyermekek tényleges visszavitele között. Valóban nem szolgálja egy gyermek érdekét sem, hogy ha évekig nem találkozik a másik szülővel, és beilleszkedett az új környezetébe, akkor innen kiszakítsák” – mondta a családjogász.

Viszont a hágai egyezmény célja szerinte pont az lenne, hogy a gyerek minél előbb – lehetőleg 6 héten belül – visszakerüljön abba a környezetbe, ahonnan az egyik szülő jogellenesen elvitte. Ezért sem enged a nemzetközi jogszabály tág teret bizonyítási eljárásnak: dőljön el, hogy melyik állam az illetékes, és utána majd ott lefolytatják a gyermekelhelyezési pert. Viszont a gyakorlatban az egyezmény nem működik hatékonyan, ezért szerinte hamarosan felül fogják vizsgálni, az Európai Bizottság pedig várhatóan előkészíti a vonatkozó EU-rendelet módosítását.

Külföldre költözők, figyelem!

Illés Blanka független ügyvédként a Krisztináék ügyében született végső magyar ítélettel nem ért egyet, szerinte „nem az a megoldás, hogy ha túl sokáig tart a visszaviteli eljárás, akkor ne rendeljék el a gyermekek visszavitelét”. „Ez a kúriai határozat számtalan visszaélésre adhat okot a jövőben, még akkor is, ha tagadhatatlanul az érintett gyermekek érdekét szolgáló döntés született” – magyarázta. Ugyanakkor szerinte az is igaz, hogy a Kúria döntése egy régóta fennálló jogalkalmazási problémára talált egy újfajta megoldást. „Eddig ugyanis pont az volt a jellemző a magyar bírói gyakorlatra, hogy szinte semmilyen kimentési okot nem fogadtak el. Például akkor is elrendelték a gyerek visszavitelét, ha bizonyított volt, hogy ott bántalmazták, csak mert az adott országban működik gyermekvédelmi intézményrendszer” – mondta.

K. Krisztina ügye tehát precedensértékű lehet. Főleg, mert egyre többen települnek külföldre, és közülük kevesen vannak tisztában azzal, hogy az Európai Unió és számos más állam szabályai szerint a kiköltözéssel az új ország joghatósága alá kerülnek. Azzal sem számolnak, hogy ha az egész család költözik másik államba, akkor a kiskorú gyerekkel később már csak mindkét szülő egyetértése esetén lehet visszajönni Magyarországra. Aki ezt megszegi, az ellen nemcsak a gyerekek jogellenes elvitele miatt indul eljárás, de sok államban rögtön elkezdődik a gyerekrablás miatt elrendelt büntetőügy. Az ügyvéd szerint ezt egyedül azzal lehet megelőzni, ha a pár már a kitelepülés előtt részletes szerződésben szabályozza, hogy a felmerülő jogvitáknál fenntartják a magyar állam joghatóságát és rögzítik, hogy a magyar jogszabályokat tekintik magukra nézve kötelezőnek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ultraritka ásványt találtak egy 300 millió éves meteoritkráterben

Ultraritka ásványt találtak egy 300 millió éves meteoritkráterben

Baleset az Ajtósi Dürer soron

Baleset az Ajtósi Dürer soron

Nemcsak a nagyágyúknál van kartellezés, csúf bukás készül a francia sonkásoknál

Nemcsak a nagyágyúknál van kartellezés, csúf bukás készül a francia sonkásoknál

A pesti optikusdinasztia tagjai már messziről felismerik a szemüveggyilkosokat

A pesti optikusdinasztia tagjai már messziről felismerik a szemüveggyilkosokat

Birkafelvonulás Madridban

Birkafelvonulás Madridban

Jogsi nélkül, részegen, bekábítózva csapódott a fának autójával

Jogsi nélkül, részegen, bekábítózva csapódott a fának autójával