Utolsó heteit töltheti a Várban az Országos Széchényi Könyvtár
Hosszabb időre zár be a nyáron a könyvtár, és lehet, hogy már nem is a Várban nyit ki újra.
Hosszabb időre zár be a nyáron a könyvtár, és lehet, hogy már nem is a Várban nyit ki újra.
A saját sírját ássa egy könyvtár, mikor tanfolyamokkal segíti az olvasóit, hogy ne vesszenek el az online térben? És hogyan lehet rábírni több száz kamaszt, hogy lelkesen olvassanak fél éven keresztül? Egyáltalán, a digitalizáció térnyerésével elavult intézménnyé válik a könyvtár? Megnéztük, miként veszik fel a kesztyűt a magyar könyvtárak a 21. századi kihívásaival szemben.
Egyre rosszabbak az állapotok a könyvtárban, aggódnak az olvasók.
Szerinte ott senkinek nincs ilyesmire szüksége.
Bírósághoz fordult az a német egyetemi tanárnő, aki negyven nappal a kölcsönzési határidő lejárta után vitt vissza 50 könyvet, s ezért 2250 eurós büntetést kapott. Szerinte ugyanis az összeg egy kicsit túlzás.
A győri Kisfaludy Károly Könyvtárban padlóra festett jelzések vezetik az olvasót.
Régészek szerint a könyvtár időszámításunk kezdete körül épülhetett.
Franciaországban állították bíróság elé a hétfős magyar bandát.
Egy fotón látható annak az azbeszttartalmú helyiségnek az ajtaja, amelyre kiragasztották a veszélyt jelző papírokat az Országos Széchényi Könyvtárban.
Nem kevés azbeszt van az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) épületében, akad helyiség, ahol csak védőfelszerelésben ajánlott tartózkodni. Akkor is csak rövid ideig.
Eddig mintegy 4700 kötetet gyűjtöttek.
Hoppál Péter államtitkár: A múzeumok is jól teljesítettek.
A pécsi, megyei feladatokat is ellátó Csorba Győző Könyvtárnak 283 településen vannak olvasói. Ezek többségében könyvtár működik, a legkisebb, zömmel zsákfalvakban pedig a könyvtárbuszos szolgáltatás kínál jó alternatívát. A könyvtár két mozgó járműve több ezer dokumentummal, nyomtatási és internetezési lehetőséggel várja az olvasókat, akik emellett a pécsi Tudásközpont milliós állományából is kérhetnek könyveket. A könyvtárbusz projektek célja a hátrányos helyzetű térségek könyvtári ellátása. A buszok kéthetente jutnak el egy-egy faluba, ahol másfél órán át állnak. Olyan helyeket is felkeresnek, ahol sokszor már a kisbolt és kocsma sincs. Van, ahol a másfél órás szolgáltatási idő éppen arra elég, hogy mindenki kivehesse a választott műveket, máshol esetleg csak két rendszeres vendég van, de ők több ember helyett is olvasnak. A polgármesteren és a kontaktszemély lelkesedésén is sok múlik: az utóbbi nem csak az áram és mosdó biztosításában segít, de figyelmezteti a feledékeny olvasókat a könyvtár érkezésére, vagy akár kölcsönöz is azoknak, akik épp nem érnek rá felkeresni a kamiont. A könyveknél azonban többet is visz a könyvtárosból és sofőrből álló személyzet: segítenek informatikai problémák megoldásában, álláshirdetésre való jelentkezésben, és a busz nem egyszer játszóházként is szolgál. Az olvasókat névről ismerik, a beszélgetések mindennapi problémáikról és örömeikről, a családtagok hogylétéről is szólnak. Ehhez a munkához nem elég a szakmai felkészültség, egy jó adag, az emberekre való nyitottságot is feltételez.
Hároméves felújítás után ismét megnyílt a látogatók előtt a világ egyik legrégibb könyvtára a Sínai-félszigeten álló Szent Katalin-kolostorban. A könyvtár a világ második legnagyobb gyűjteményét tartalmazza az ősi kéziratokból.
Egy háromfős banda rendszeresen meglopta a központi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasóit.
Az ötemeletes könyvtárat három év alatt építették fel. A központi csarnok falain futó polcokon a könyvek egy része csak álca, de lehet, hogy ez nem marad mindig így.
A szabadtéri könyvespolcok olyan becsületkasszák, amelyek alkalmasnak tűnhetnek a társadalmi együttélés fejlettségének tesztelésére. Vigyáznak rájuk az emberek, vagy kifosztják őket? Egyáltalán van-e igény a szabad hozzáférésű kultúrára?
Könyvtárlátogatókra lövöldözött egy férfi, ketten meghaltak.