Miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát, a kormány módosította a végkielégítésekre vonatkozó törvényt. Ez érinti a május 20-i bevallásokat, mivel 2010-re újra kell számolni a különadó alapját. Számoljon az Adózóna új kalkulátorával!
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos különadó törvény visszamenőleges hatályát előíró rendelkezését. A testület határozatában kiemeli, hogy a 2010-es év vonatkozásában jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a törvény kiterjedjen a nevezett évre is. A törvény megszületett. Mégsincs minden rendben. Miként néz ki a bevallás most?
Az Alkotmánybíróság (Ab) legutóbbi döntésével, amellyel megint megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, hadat üzent az új alaptörvénynek, a kormány és az Ab közötti hatalmi harc viszont az ország hitelének romlásához vezethet - mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kedden.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a különadóra vonatkozó újabb törvény "továbbra is sérti az érintettek emberi méltóságát".
Orbán Viktor arra, hogy a parlamentben hétfőn elfogadott új különadó-szabályozás kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, a kormányfő úgy válaszolt: "meglátjuk, minden puding próbája az evés".
"Nem hinném, hogy az Alkotmánybíróság most önmagában a 45 napos határidő miatt alkotmányellenesnek minősítené, mert ismert szabály volt, tehát az érintettek a korábban alkotmányellenesnek minősített szabály alapján fel tudtak készülni erre" - mondta az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.
Az Országgyűlés 276 igen és 36 nem szavazat mellett hétfő este elfogadta a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó új Fidesz-törvényjavaslatot. Az Alkotmány múlt pénteken semmisítette meg a különadó visszamenőleges hatályát, Lázár János frakcióvezető ezután új javaslatot terjesztett a parlament elé.
Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát. Ennek kommentálására kértünk kormánypárti képviselőket.
Az Ab múlt héten úgy döntött, nem szedhető be a különadó a 2005-2009 között felvett végkielégítések után. "Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróságnak ez a döntése ellentétes Magyarország érdekével, és ellentétes a magyar emberek igazságérzetével is" - jelentette ki Szijjártó Péter.
Rogán Antal délután benyújtott egy módosító javaslatot, melynek célja az, hogy az országgyűlési képviselőket, az EP-képviselőket és az alpolgármestereket érintően - hasonlóan az eredeti szabályozáshoz - a különadó-kötelezettséget ugyancsak a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre határozza meg. Később azonban visszavonta a módosítót.
Az LMP hétfőn benyújtott javaslata jogállami alternatívát kínál arra, hogy miként lehet visszaszerezni az egyébként valóban jó erkölcsbe ütközően kifizetett végkielégítéseket - mondta a 98 százalékos különadó kapcsán hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András.
Együtt, időkeretben tárgyalja meg hétfőn az Országgyűlés a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó fideszes javaslatot, valamint a jó erkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló LMP-s indítványt. A határozathozatal is megtörténhet még a nap folyamán.
Az LMP és a szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság (Ab) döntését. A KDNP úgy vélekedett, hogy az Ab jogi szempontok alapján hozza döntéseit.
Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A Népszabadság úgy tudja, a képviselőkön kívül a megyei közgyűlési elnökökre is kiterjesztik a törvény hatályát.
A testülethez nagyon nagy számban érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor születhet határozat az ügyben.
Befizeti a tavaly után, szabadságmegváltásként megkapott összeget terhelő különadót Lázár János, hódmezővásárhelyi polgármester. Ez valamivel több mint 1,2 millió forintot jelent. A politikus a korábbi évek után már befizetett 865 ezer forintnyi különadót.
Mivel a különadóról szóló bevallások benyújtási és befizetési határideje a magánszemélyek többségének esetében 2011. május 20-án jár le, a bevallások száma és a befizetett adó összege várhatóan még növekedni fog.
Ha elfogadnánk az Országgyűlési Hivatal álláspontját, ami szerint az országgyűlési képviselők nem foglalkoztatottak, őket a "nép" és nem az Országgyűlési Hivatal foglalkoztatja, akkor azt hihetnénk, ők nem jogosultak tb-re és a nyugdíjra sem. Csakhogy a tb-törvény másként rendelkezik. És akkor most kinek kell bevallania a különadót?
Az Országgyűlés Sajtószolgálatának közlése szerint 2006 óta 292 képviselőnek fizettek végkielégítést, de közülük csak öt, volt kormánypárti politikusé érte el a 98 százalékos különadó hatálya alá eső 3,5 millió forintos határt.
