Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Zara László szerint a 2010. január 1-jén vagy azt követően szerzett végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó esetében nehéz lenne a kellő felkészülési idő biztosítására hivatkozni; a 45 napos kihirdetési határidő be nem tartása az adószakértő szerint törvénysértő, de nem alkotmányellenes.
Az Adótanácsadók Egyesületének elnöke elmondta: az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy az adótörvényt a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 45 nappal a hatályba lépése előtt ki kell hirdetni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata azonban az volt, hogy csak akkor minősítette a 45 napos felkészülési idő hiányát alkotmányellenesnek, ha nagy, átfogó törvénymódosításra került sor. Ez történt például legutóbb a Polgári Törvénykönyv hatályba léptetésekor, amikor nem volt meg a kellő felkészülési idő.
A különadót újra szabályozó törvény esetén azonban nagyon nehéz lenne a kellő felkészülési idő biztosítására hivatkozni, mert az a szabály, amit a parlament elé beterjesztettek, korábban már létezett. Az Ab technikailag csak úgy tudta megsemmisíteni a 2005-2009. közötti időszakra vonatkozóan a különadót, ha 2010-re vonatkozóan is megsemmisíti a törvényt. De azt kimondta taxatíve, hogy a törvényhozás 2010 vonatkozásában alkothat szabályt, kvázi az Ab megengedő szabálya alapján kerül erre sor - mutatott rá.
"Nem hinném, hogy az Alkotmánybíróság most önmagában a 45 napos határidő miatt alkotmányellenesnek minősítené, mert ismert szabály volt, tehát az érintettek a korábban alkotmányellenesnek minősített szabály alapján fel tudtak készülni erre" - mondta Zara László. Hozzátette: szerencsésebb lett volna, ha betartják a 45 napos határidőt, ha már van egy ilyen szabály. Úgy vélekedett, a 45 napos kihirdetési idő be nem tartása törvénysértő, de nem alkotmányellenes.
Arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha valaki még a törvény hatályba lépése előtt beadja az adóbevallást, hivatkozhat-e az adózással lezárt adóévre, úgy vélekedett: abból, hogy az Ab megengedően úgy rendelkezett, hogy a törvényhozás 2010-re szabályozhatja és megállapíthatja a különadót, le lehet vezetni, hogy itt nem áll fenn, hogy nem jövedelemből kell megfizetni a különadót. A bevallás, az adófizetési kötelezettség január és május 20. között esedékes, az adónak a jövedelemből még rendelkezésre kell állnia. Ha vannak is olyanok, akik ezt a pénzt már elköltötték, biztos, hogy a számuk jóval kisebb, mint a 2005-2009. közötti időszak jövedelmeinek esetében.
A különadó által korábban is érintett körre vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) már rendelkezik a megfelelő információkkal, a munkáltatóknak ugyanis március 31-ig be kellett nyújtaniuk az adatokat az adóhatósághoz - mondta Zara László. Azokra vonatkozóan, akikre ezután kívánják kiterjeszteni a különadót, természetesen nem állnak rendelkezésre a különadóval kapcsolatos adatok.
Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.
A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozott, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra volt szükség az Országgyűlés részéről.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja, a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővült mások mellett a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel is. A 2005-2009 közötti időszakra befizetett különadó összegét az adóhatóság visszatéríti az új jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül.
