Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
"Nem hinném, hogy az Alkotmánybíróság most önmagában a 45 napos határidő miatt alkotmányellenesnek minősítené, mert ismert szabály volt, tehát az érintettek a korábban alkotmányellenesnek minősített szabály alapján fel tudtak készülni erre" - mondta az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.
Zara László szerint a 2010. január 1-jén vagy azt követően szerzett végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó esetében nehéz lenne a kellő felkészülési idő biztosítására hivatkozni; a 45 napos kihirdetési határidő be nem tartása az adószakértő szerint törvénysértő, de nem alkotmányellenes.
Az Adótanácsadók Egyesületének elnöke elmondta: az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy az adótörvényt a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 45 nappal a hatályba lépése előtt ki kell hirdetni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata azonban az volt, hogy csak akkor minősítette a 45 napos felkészülési idő hiányát alkotmányellenesnek, ha nagy, átfogó törvénymódosításra került sor. Ez történt például legutóbb a Polgári Törvénykönyv hatályba léptetésekor, amikor nem volt meg a kellő felkészülési idő.
A különadót újra szabályozó törvény esetén azonban nagyon nehéz lenne a kellő felkészülési idő biztosítására hivatkozni, mert az a szabály, amit a parlament elé beterjesztettek, korábban már létezett. Az Ab technikailag csak úgy tudta megsemmisíteni a 2005-2009. közötti időszakra vonatkozóan a különadót, ha 2010-re vonatkozóan is megsemmisíti a törvényt. De azt kimondta taxatíve, hogy a törvényhozás 2010 vonatkozásában alkothat szabályt, kvázi az Ab megengedő szabálya alapján kerül erre sor - mutatott rá.
"Nem hinném, hogy az Alkotmánybíróság most önmagában a 45 napos határidő miatt alkotmányellenesnek minősítené, mert ismert szabály volt, tehát az érintettek a korábban alkotmányellenesnek minősített szabály alapján fel tudtak készülni erre" - mondta Zara László. Hozzátette: szerencsésebb lett volna, ha betartják a 45 napos határidőt, ha már van egy ilyen szabály. Úgy vélekedett, a 45 napos kihirdetési idő be nem tartása törvénysértő, de nem alkotmányellenes.
Arra a kérdésre, hogy abban az esetben, ha valaki még a törvény hatályba lépése előtt beadja az adóbevallást, hivatkozhat-e az adózással lezárt adóévre, úgy vélekedett: abból, hogy az Ab megengedően úgy rendelkezett, hogy a törvényhozás 2010-re szabályozhatja és megállapíthatja a különadót, le lehet vezetni, hogy itt nem áll fenn, hogy nem jövedelemből kell megfizetni a különadót. A bevallás, az adófizetési kötelezettség január és május 20. között esedékes, az adónak a jövedelemből még rendelkezésre kell állnia. Ha vannak is olyanok, akik ezt a pénzt már elköltötték, biztos, hogy a számuk jóval kisebb, mint a 2005-2009. közötti időszak jövedelmeinek esetében.
A különadó által korábban is érintett körre vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) már rendelkezik a megfelelő információkkal, a munkáltatóknak ugyanis március 31-ig be kellett nyújtaniuk az adatokat az adóhatósághoz - mondta Zara László. Azokra vonatkozóan, akikre ezután kívánják kiterjeszteni a különadót, természetesen nem állnak rendelkezésre a különadóval kapcsolatos adatok.
Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.
A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozott, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra volt szükség az Országgyűlés részéről.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja, a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővült mások mellett a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel is. A 2005-2009 közötti időszakra befizetett különadó összegét az adóhatóság visszatéríti az új jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.