Kispestről, a kunyhóvárosáról elhíresült servúdi erdőből kerültek először hajléktalanszállóra, majd az Utcáról lakásba program keretében egy szociális bérleménybe. A beköltözésre alkalmatlan lakást a helyi önkormányzat adta oda, és civilek újították fel. A program demonstratív jellegű: élesen mutat rá az állami lakáspolitika fájó hiányára.
Már annyi kilakoltatásról számolt be a sajtó, hogy a kőbányai önkormányzat kénytelen volt előállni a saját verziójával: valójában csak a "problémás" bérlőktől szabadulnának. Mivel állami segítséget nem kapnak, a lakhatási válsággal nem tudnak mit kezdeni az önkormányzatok. Marad a számok kozmetikázása és a lakások elbontása.
Elképzelhető, hogy komoly megoldást kínál a városi lakhatás problémáira egy olyan alternatíva, mellyel parkolóhelyekre lehet teljes értékű, ám piciny, mindössze 12 négyzetméteres lakóotthonokat telepíteni.
A lakhatáshoz való jog fontos, legyen szó háromgyerekes anyukáról vagy lápi- bagolylepkéről.
A Város Mindenkié csoport évente megrendezésre kerülő, immár 4. Üres Lakások Menetét tartja Budapest belvárosában.
A huszonéves magyar fiatalok jó része – főleg az egyetemisták – nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Saját kertes ház legtöbbjük vágya, de rövid távon inkább bérlésben gondolkodnak.
Egyes becslések szerint Budapest néhány kerületében a szükséglakásra pályázó családok száma lakásonként túllépheti a hatszázat is, ám a gyakran rossz állapotú, komfort nélküli, lakhatatlan ingatlanokat az új lakástörvény értelmében már nem adhatják ki újra. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt felújításra nincs lehetőség, amelyiket pedig mégis sikerül lakhatóvá tenni, azokat rövid idő alatt elviszik. Képeinken keresztül egy budapesti család mindennapjaiba nyerünk betekintést: a hét gyermekkel lakó három felnőtt jelenleg az önkormányzattal közösen keresi lakáshelyzetük megoldását, ezzel sorsuk jobbra fordulását.
Nem szabad illegitimnek tekinteni a lakhatási költségekbe való politikai beavatkozást. A lakhatás kérdését koherens lakáspolitikával kell kezelni, amely a teljes lakásszektor hiányosságaira reflektál, közben pedig kiemelt figyelmet fordít az erre leginkább rászorulók érdekeire. A középosztálynak nyújtott hiteltámogatások és a nagy fogyasztású háztartásoknak kedvező rezsicsökkentés nem fogják megoldani a lakhatási válságot – állítják a hvg.hu várossorozatának vendégszerzői, Horváth Vera lakáspolitika-kutató és Pósfai Zsuzsi urbanista.
Az Egyesült Államokban alakultak az első Housing First-programok, melyek a lakhatást alapjogként értelmezték, abból kiindulva, hogy a mentális és a fizikai egészség megtartásának elengedhetetlen feltétele, hogy az embereknek legyen hol lakniuk. Magyarországon is vannak kísérleti projektek az Elsőként Lakhatást-szemlélet meghonosítására. Ezekről ír a Vendégszerzők a városról-sorozatunkban Kovács Vera szociálpolitika mesterszakos hallgató, aki maga is közreműködik ilyen projektekben.
Elvileg bármikor az utcára kerülhetnek egy zuglói társasház lakói, mint illegális lakáshasználók, pedig fizettek a lakásukért, sőt, véleményük szerint ők a társasház tulajdonosai. Az építési szakhatóság azonban nem adott ki használatbavételi engedélyt, mert nem épültek meg a beígért parkolóhelyek, az építtető cég viszont időközben elérhetetlené vált. A lakók szerint az önkormányzat könnyen feloldhatná a patthelyzetet, ha akarná. A zuglói jegyző szerint viszont nem tehetnek semmit.
Gödöllőn a legolcsóbb a lakásbérlet az egyetemi városok közül.
Több százezer családnak bizonytalan a lakhatása ma Magyarországon, az okok pedig leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási viszonyairól készült jelentéséből.
Együttműködési megállapodást köthet a fővárosi és a ferencvárosi önkormányzat a hajléktalanok lakhatása és foglalkoztatása ügyében.
Az LMP közel tucatnyi módosítót nyújt be az alaptörvényhez, amelyek között az is szerepel, amelyik beemelné a jogszabályba a lakhatáshoz való jogot - jelentette be hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.
Civil és hajléktalan aktivisták foglaltak el egy üresen álló, önkormányzati tulajdonban lévő kétszintes házat szombaton kora délután a főváros VII. kerületében, a Csányi utcában. A ház bejáratánál eleinte két tucatnyian alkottak élőláncot, míg néhányan bementek az egyik üres lakásba. Este fél 7 körül megérkezett a helyszínre a készenléti rendőrség, valamint a Hallgatói Hálózat 50 tagja. A rendőrök megkezdték az élőlánc oszlatását, hét aktivistát elvittek.
Megoldotta lakásgondját Schmitt Pál volt köztársasági elnök, és családjával elhagyta a Béla király úti elnöki rezidenciát – ismerteti a hétfői Blikk. Arról azonban egyelőre nem közöltek részleteket, hova költözik a volt államfő.
Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság 4,4 százaléka él olyan lakásban, ahol nincs zuhany vagy fürdőkád, 233 ezer háztartásból pedig egyáltalán hiányzik a vezetékes vízszolgáltatás. EU-s összehasonlításban Magyarország a negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű tagállam a lakhatási problémák előfordulását illetően, honfitársaink majd negyede kénytelen elviselni a beázó tetőket vagy penészes padlókat. Emellett hazánkban 1600 gettóban több mint 300 ezren élnek. A Pénzcentrum.hu-n megjelent írás a magyarországi lakhatási szegénységet veszi górcső alá.
Magyarok költik lakással kapcsolatos szolgáltatásokra büdzséjük legnagyobb részét, utazásra és üdülésre, valamint pihenésre és szórakozásra ugyanakkor hazánkban fordítják a legkisebb arányt az átlagos havi kiadásokból. Ha tíz százalékkal több pénzük lenne, a magyarok leginkább élelmiszerre adnának ki többet, és valamennyit félre is tennének a pluszból.
2011-ben minden negyedik magyar olyan háztartásban élt, amely elmaradt valamilyen lakásköltségének megfizetésével. A Habitat for Humanity Magyarország 2011-es éves jelentése szerint a lakhatási problémák közül ez a legsúlyosabb probléma Magyarországon, a gondok ellenére azonban még mindig nem készült átfogó lakáspolitikai stratégia.
Gyors ütemben és drasztikusan növekedtek az elmúlt fél évtizedben a lakásfenntartási költségek.
