Lakhatási program, közlekedési fejlesztés, köztér-megújítás, zöld beruházások – a főpolgármester szerint ez nemcsak Budapestnek lesz jó, hanem az egész országnak.
A friss statisztika szerint az Otthon Start program segítségével a korábbinál jóval több fiatal vásárolt lakást. A kamattámogatásos hitel azonban csak egy szűk körnek ad valódi lehetőséget.
Az MNB, illetve az OTP Bank új statisztikái is arra utalnak, hogy az Otthon Start Program jelentősen átrendezte a magyar lakáshitelpiacot, a korábbiaknál jóval több fiatal vett lakást – ilyen szempontból tehát elérte a kívánt eredményt a kormány újabb lakáshitelprogramja. Kérdés ugyanakkor, hogy a fiatalok mely csoportjai tudják igénybe venni az Otthon Startot, illetve az is, hogy milyen lakáspolitikai koncepcióba ágyazódik a program.
Nem random hoznak össze embereket, hanem gondos kiválasztás és felkészítés után, biztos jogi környezetet teremtve keresnek olyan párosokat, akik összeillenek.
Az egyre dráguló ingatlanárak és albérleti díjak nem csupán a fiatalokat, az időseket is lehetetlen helyzetbe hozhatják – Ponczók Attila nagyapja történetén keresztül mutatja be, hogy nem csak az kerülhet bajba, aki teljesen egyedül marad, és nincs pénze. A Papa című dokumentumfilm alkotói belülről mutatnak meg egy családot, de szeretnék, ha a tanulságok nem maradnának családon belül.
A miniszterelnök szerint példátlanul könnyen juthatnak lakáshoz itthon a fiatalok, úgy beszél, mintha a másfél évvel ezelőtt felismert lakhatási válságot már meg is oldották volna. Ha ön fiatalként mást tapasztal, ne önmagában keresse a hibát.
Európa nagyvárosaiban egyre kevesebb az elérhető albérlet, mindeközben turisták milliói váltják egymást rövid távú bérlakásokban. Erre reagálva az Európai Unió és a tagállamok sorra vezetnek be új szigorításokat. Míg az uniós szabályozás elsősorban az átláthatóságot erősíti, Budapesten már konkrét korlátozásokkal próbálják visszaterelni a lakásokat a hosszú távú bérleti piacra.
Magyarországon nőttek a leginkább a lakásárak 2010 óta az Európai Unióban, a bérleti díjak tekintetében viszont három ország is megelőzött minket.
Hiába a lakhatási támogatás, a jómódúakat leszámítva csak nehezebb lett lakáshoz jutni – mutatta be a Habitat for Humanity. Sokan még azok közül is, akik fel tudtak venni hitelt, adósságspirál veszélyében vannak.
92 milliárd forintot vettek ki a nyugdíjpénztári megtakarításokból, hogy lakáscélra elköltsék.
Több tízezer megfizethető otthont vár az Orbán-kormány a most induló lakhatási tőkeprogramtól, részben ismét egy privilegizált üzleti kör gazdagodását biztosítva be a választások utáni évekre.
A lakhatási válság európai probléma. A kormányok különböző eszközökkel igyekeznek fellépni, de az Európai Bizottság számára is kiemelten fontos terület, ami azt jelenti, hogy közös európai fellépés várható, mi több, már történtek is lépések. Emellett azonban megmaradnak a tagállami megoldások is, amelyet az EUrologus a Pulse projekt keretében gyűjtött össze.
Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.
Egy fiatal számára a saját lakáshoz jutás a XXI. században még talán nehezebb is, mint a szülei, nagyszülei számára volt. Lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
A Kádár-korszakban nőtt a legnagyobb mértékben a lakásállomány, és a lakóingatlanok gépészeti felszereltsége is ekkor ugrott meg, de a lakáshiány nem szűnt meg, a közművesítés is lassan haladt – mondja Keller Márkus, az ELTE docense.
Átfogó lakásstratégia nélkül szinte értékelhetetlen a kormány bejelentése, miszerint szeptembertől szinte bárki igényelheti az állam által támogatott, fixen 3 százalékos kamatozású lakáshitelt – mondja Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója. A jelenlegi információk alapján például a közszféra átlagos jövedelmű dolgozói kiesnek a hitelképesek köréből, míg a gazdagabbak befektetési célra is megkapják az állami támogatást.
Hangulatjavító intézkedések özönét zúdítja a kormány a választókra a Pride után, de még a támogatott lakáshitel is arról szól, hogy az állam kivonul a család- és szociálpolitikából, és a felelősséget az egyénre tolja. Hogyan járhatnak jól a magas jövedelműek az új kedvezményes hitellel? Miért maradnak ki a közszféra dolgozói ebből az osztogatásból is? Mi történne, ha nálunk is lengyel mintára emelnék a nyugdíjakat? Három szakértőt kérdeztünk.
És már folyamatban van egy újabb lakás megvásárlása.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
Négy lakást már vásároltak, egy pedig folyamatban van abból a pénzből, amit a demonstráción gyűjtöttek össze.
