szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság 4,4 százaléka él olyan lakásban, ahol nincs zuhany vagy fürdőkád, 233 ezer háztartásból pedig egyáltalán hiányzik a vezetékes vízszolgáltatás. EU-s összehasonlításban Magyarország a negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű tagállam a lakhatási problémák előfordulását illetően, honfitársaink majd negyede kénytelen elviselni a beázó tetőket vagy penészes padlókat. Emellett hazánkban 1600 gettóban több mint 300 ezren élnek. A Pénzcentrum.hu-n megjelent írás a magyarországi lakhatási szegénységet veszi górcső alá.

Komoly akut tüneteket mutat a magyarországi lakásállomány és ezen keresztül a lakhatási szegénység is jelentős méreteket ölt hazánkban. A Pénzcentrum.hu-n megjelent írás szerint lakhatási szegénység alatt olyan lakáskörülményeket értünk, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakhatás körülményei, vagyis például a lakhatás minősége, megfizethetősége jogi biztonsága vagy elhelyezkedése. A magyar közvélemény azonban a lakhatási szegénységet legtöbbször a kritikán aluli lakásminőséggel azonosítja, illetve a városi és vidéki gettókkal azonosítja.

Egyeseknek csak álom az angol WC

Míg összességében nem kritikus a helyzet, a lakásállománynak 2011-ben voltak olyan területei, ahol jelentős problémák mutatkoztak. 233 ezer itthoni háztartás egyáltalán nincs rákötve a vezetékes vízszolgáltatásra, a lakásállománynak pedig csak mintegy 72 százaléka csatlakozik a szennyvízhálózatra és ez azt jelenti, hogy 1,2 millió lakásnak nincs hozzáférése ehhez a szolgáltatáshoz. A magyar népesség 6,6 százaléka olyan lakásokban él, amelyek nem rendelkeznek saját WC-val, 4,4 százaléknyi honfitársunk pedig nem tud fürdőkádban vagy zuhanyozóban tisztálkodni otthon, mivel ilyen helyiség nincsen kialakítva lakásukban.

A Habitat for Humanity éves jelentéséből az is kiderül, hogy a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember él olyan háztartásban, amely elmaradt lakásköltségeivel, vagyis a megfizethetőség a legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. Emellett a legfrissebb Eurostat adatok szerint több mint 1 millió ember élt olyan háztartásban, ahol előfordult, hogy anyagi okokból nem tudtak megfelelően fűteni.

A magyar lakosság negyede beázó tetőket, penészes padlókat kénytelen elviselni

Az Eurostat legfrissebb hozzáférhető statisztikái szerint a magyarországi lakosok majdnem 25 százalékát érinti legalább az egyik probléma a következők közül: beázó tető, nedves falak/padló/alap, penészes ablakok vagy padló. Magyarország a negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű tagállam a fenti lakhatási problémák előfordulását illetően az Euórpai Unióban (EU). A lakásminőségi problémák erősen összefüggenek a területi elhelyezkedéssel, a kistelepüléseken, különösen az elmaradott térségekben fekvő kistelepüléseken koncentrálódnak.

Több mint 230 ezer magyar háztartás nem csatlakozik a vezetékes vízszolgáltatásra
©

Több mint 1600 gettóban 300 ezren élnek itthon

Specifikus problémát jelent a szegénység koncentrációja Magyarországon, már nemcsak az ország északkeleti részén, hanem annak délnyugati területein is komoly méreteket ölt a szegregálódás, a települési mellett már kistérségi szinten is. Egy 2010-ben készült vizsgálat szerint 150 gettósodó falu van hazánkban és bár ez a probléma korántsem csak a romákat érinti, ők azonban felülreprezentáltak az ország hátrányos helyzetű területein. Az MTA egyik korábbi kutatása is azt támasztja alá, hogy egybefüggő szegregálódó területek alakultak ki ezekben a régiókban, ahol a roma lakosság akár 70-80 százalékának sincs munkája. Az ország teljes lakosságának tíz százaléka él ilyen területeken, a romáknak pedig mintegy harmada kénytelen a szinte semmilyen kilátást biztosító régiókban megpróbálkozni a túléléssel, mert ezeken a településeken sokszor már remény sincs.

A 2010-es kutatás szerint összességében elmondható, hogy Magyarországon 1600 városi és falusi szegregátum található (ez az adat nem tartalmazza a gettósodó települések lakóit), ahol 300 ezren élnek. Emellett a 2001-es népszámlálás adatai szerint a 2000 fő feletti városokban található szegénynegyedekben 160 ezren éltek.

A leszakadt vagy leszakadóban lévő kistérségekben még az intézményi, szolgáltatási ellátottság területén is komoly problémák mutatkoznak, egy 2009-es számvevőszéki jelentés szerint nappal az ország 78,2 százalékát, éjjel pedig csak 79 százalékát tudták 15 percen belül elérni a mentők. A leszakadóban lévő települések jelentős része pedig az országhatárok mentén helyezkedik el, ahol általában rosszabb az infrastruktúra, így több időt vesz igénybe például a mentők eljutása a beteg emberek. A továbbtanulás területén pedig eleve hátránnyal indulnak a hátrányos helyzetű kistérségek, a baranyai régió ilyen településein például a jobb oktatással járó pluszköltségeket sok család nem tudja vállalni, így sok fiatal számára bezáródik a felsőoktatásba vezető út.

Az Orbán-kormány nem segít a leszakadók helyzetén
A második Orbán-kormány szociális, oktatási, adóügyi, családpolitikai és egyéb gazdasági intézkedései nem segítenek a leszakadók helyzetének jobbításán, összegezhetjük szakértők álláspontját ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A Széll Kálmán 2.0 konvergenciaprogramban több fejezet is foglalkozik a felzárkóztatás kérdésével, és azon belül is a romák társadalmi integrációjával, ám az ezirányú programok sok esetben egyáltalán nem hatékonyak. A szegények helyzetének javítására irányuló projektek, például a közmunkaprogramok ugyanakkor kifejezetten drágák és csak ideiglenes megoldást nyújtanak a problémára.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A korlátozások ellen tüntettek Amszterdamban

A korlátozások ellen tüntettek Amszterdamban

Fekete-Győr kihívta egy szigetkörre Németh Szilárdot és Budai Gyulát

Fekete-Győr kihívta egy szigetkörre Németh Szilárdot és Budai Gyulát

Ingyen megnézhető egy Oscar-jelölésre esélyes magyar kisfilm

Ingyen megnézhető egy Oscar-jelölésre esélyes magyar kisfilm