A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest.
A Pest megyei agglomerációs lakásárakban megmutatkozó különbségekre leginkább az adott település fővárostól mért távolsága ad magyarázatot, azaz minél közelebb fekszik a fővároshoz, annál magasabb fajlagos lakásárak jellemzik az adott települést. Az Otthon Centrum a legmagasabb családi ház árakat Ürömön, Solymáron és Budakalászon, míg a legalacsonyabbakat Nagykőrösön, Kiskunlacházán és Albertirsán mérte.
Az elmúlt két évet a befektetők rendkívül erős jelenléte határozta meg a budapesti belvárosban. A növekvő kereslet és az emelkedő ingatlanárak mögött elsősorban a rövid távú lakáskiadás állt. A helyzet azonban változóban. Érdemes még egyáltalán a belvárosban újépítésű lakást venni befektetési szándékkal, vagy akadnak ma már jobb helyszínek is, ha a befektetés a cél?
Az idén várható 150 ezer lakáspiaci tranzakció megegyezik a 2008-as, az első, részben válság sújtotta év forgalmával. Az Otthon Centrum szerint 2017-ben a válság előtti évek átlagos szintjét is elérheti majd a forgalom, az adásvételek száma akár 160 ezer lehet.
A társasházak építésére kiadott engedélyek száma több mint 230 százalékkal nőtt Magyarországon az idei év második negyedében, ez pedig az Eurostat adatai szerint a legnagyobb bővülés uniós összevetésben. De nem csak lakásépítési kedvben, hanem az ingatlanárak drágulásában is Magyarország vezeti az európai uniós rangsort.
Volt itt minden a héten, Orbánról leszedték a keresztvizet, aztán kiderült, hogy a kormány eldugott egy tanulmányt az áfacsalásokról, mindenkit felmentettek az iszapkatasztrófa-perben, az LMP pedig nekiveselkedett a kormánypárti korrupció leleplezésének. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója tippekkel.
Budapesten az erősödő kereslet hajtja felfelé az árakat, a növekvő árszínvonal viszont lassan ugyan, de előbb-utóbb visszahat a keresletre. Az áremelkedés a kereslet csökkenéséhez vezet, így hamarosan kisebb árkorrekcióra lehet számítani. Budapesten a legtöbben továbbra is a kisebb, maximum 50 négyzetméteres lakásokat nézik, a legnagyobb áremelkedés így ebben a kategóriában figyelhető meg.
Nincs szoros kapcsolat a városok élhetősége és a lakásárak között – derült ki egy kutatásból. London például az 55. az élhetőségi rangsorban, ugyanakkor itt kerül legtöbbe a lakás Európában.
Az ismert szórakozási, kikapcsolódási „negyedekben” a kerületekhez képest átlagosan magasabb négyzetméter árakat alakít ki a piac.
Tízből hét új metrómegálló közvetlen környezetében kedvezőbb volt az ingatlanok árváltozása, mint az adott helyszínt körülölelő tágabb városrészben. Befektetésként sem utolsók az ilyen ingatlanok, minden bizonnyal könnyen lehet majd kiadni őket albérletbe, lévén az M4 vonala több egyetemet is érint.
Szinte mindegyik nagyobb kínai városban nőttek a lakásárak márciusban, amit a szakemberek a kormányzati szigorítások okozta piaci pezsgéssel magyaráznak. A legfrissebb adatokat csütörtökön közölte az országos statisztikai hivatal. Ezek szerint a 70 vizsgált városból 68-ban mutatták ki az ingatlanárak emelkedését, míg egy hónappal korábban ez 66 városra volt jellemző.
Nem sikerül taplra állnia az európai lakáspiacnak, az árak tovább esnek. Spanyolországban az elmúlt egy évben csaknem 10 százalékot veszítettek az árak, de úgy fest, a piac még mindig túlértékelt.
