Miközben a kormány látványos távolságtartással kezelte a Horváth András által kirobbantott áfacsalási botrányt és azzal hárította a kérdéseket, hogy nincsenek konkrétumok, nem tudnak dokumentumokról, titkolta, hogy megalapozott az évi ezermilliárdos áfacsalás gyanúja, amelyről a botrány kirobbantója beszélt. Kiderült ugyanis, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kutatóintézete írt egy tanulmányt, amelyben alaposan körbejárták a kiterjedt áfacsalásokat az élelmiszer-ágazatban, 2014. júniusára el is készült a dolgozat, de a tárca megtiltotta a publikálását. A tanulmány szerint 2012-ben például a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői által eltitkolt jövedelmek elérhették az 1200 milliárd forintot, vagyis ipari méreteket öltött az ágazatban az áfacsalás, valamint a fekete- és szürkefoglalkoztatás.

Orbán Viktor ismét rossz társaságba keveredett. Anne Applebaum történész-újságírónak (Radoslav Sikorski volt lengyel külügyminiszter felesége) a Financial Timesban megjelent cikke szerint a magyar miniszterelnök gazdaságpolitikája a rossz hírű európai szélsőjobboldali pártok üzeneteivel és törekvéseivel cseng egybe, például az idegengyűlölő francia Nemzeti Frontéval, az Osztrák Szabadságpártéval vagy a lengyel jogbiztonságot leépítő, nemrég hatalomra került Jog és Igazságosság Pártéval (PiS). Az új európai jobboldal olyan, mint a régi baloldal címmel megjelent cikk szerint a magyar miniszterelnök gazdaságpolitikájában és a szélsőjobboldali pártok üzeneteiben az a közös, hogy visszahozzák a hitelét vesztett, divatjamúlt szocialista gazdaságpolitikai ötleteket.

Meghalt tíz ember, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra és százhúsz ember került kórházba. A károsultak száma meghaladta a hétszázat, 358 ház pedig lakhatatlanná vált. Három települést egymillió köbméter “trutymó” és erősen lúgos víz elegye öntötte el. Ki a bűnös? Senki. Erre jutott a bíróság. (Trutymó=vörösiszap.) A Veszprémi Törvényszék első fokon felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt. Az ügyészség azonban nem adja fel, azt hajtogatja, igenis vannak bűnösök. A bíróság meg visszaszólt, aminek lényege, nem azokat vádolta meg az ügyészség, akiket kellett volna.

Országos átlagban 6 százalékkal nőtt a 60-150 négyzetméteres új lakások ára, jórészt a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) miatt – derül ki az ingatlan.com összeállításából. Budapesten a december végi átlagos árszinthez képest 5 százalékos volt a drágulás, így az új lakások átlagos négyzetméterára 542 ezer forintra emelkedett, egy-egy budapesti új lakás átlagára pedig 45 millió forintra nőtt.

Olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője, amelyen állítása szerint korábbi szekszárdi fideszes önkormányzati képviselők beszélgetnek egy helyi óvoda felújításával kapcsolatos uniós pályázatról. A felvételen hallható személyek többször is megbeszélik, hogy az energetikai korszerűsítést célzó projektet a kivitelező direkt túlárazza, annak érdekében, hogy a városnak egyetlen forintjába se kerüljön a beruházás. Alapesetben ugyanis uniós pénzekkel csak 85 százalékban lenne fedezhető a felújítás, vagyis 15 százalékos önerőt kellene biztosítania a Tolna megyei városnak. Eközben a Transparency International korrupciós világranglistáján tovább rontott pozícióján Magyarország: három ponttal kevesebbet kapott az egy évvel korábbi eredményénél a legfrissebb, 2015-ös állapotokat vizsgáló jelentésben.

A hét képe:

A kormány folyamatosan azt mantrázza, hogy mindent megtesz a családokért, ez egy családbarát ország, és itt jó családot alapítani. Közben a gyermekes fiatalok több mint kétharmada nem tudja időben fizetni a számláit, és majdnem felük azon töpreng, hogy egy másik országban kellene szerencsét próbálni. Nem állnak sokkal jobban a gyermektelen fiatalok sem, ők is gyakran megcsúsznak a fizetéssel. Innen nézve nem is meglepő, hogy a kormánynak eddig összesen 57 fiatalt sikerült hazacsábítania külföldről a 100 millió forintos Gyere haza programmal.

Itt az újabb magyar abszurd: egy cég, amely évtizedek óta használja a nevét, kapott egy levelet egy kedves másik cégtől, hogy lesz szíves fizetni pár millát és a tavalyi bevételének 20 százalékát – mert az a másik cég levédette a cégnév egy részét. Ja, és hogy erről miért nem értesítik az összes érintett, hasonló nevet használó céget? Csak.