Átlagfizetésből saját lakás? Van egy rossz hírünk
Többet kellett dolgozni 2022-ben egy 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, mint két évvel ezelőtt.
Többet kellett dolgozni 2022-ben egy 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, mint két évvel ezelőtt.
A legdrágább átlagos négyzetméter ár 646 ezer forint, a legolcsóbb pedig 192 ezer.
A zalaegerszegi és a balatoni ingatlanok is népszerűek a megyében.
Nem állt meg az árak emelkedése a pesti belvárosban: az előző félévhez képest átlagosan 7%-kal magasabb négyzetméterárat kell fizetnie annak, aki a bérbeadás szempontjából frekventált belvárosi területeken szeretne ingatlant vásárolni.
Tavaly a harmadik negyedévében Budapesten mindössze 1,0 százalékkal emelkedtek a lakásárak az előző negyedévi 7,2 százalékos drágulást követően. Országosan 3,3 százalékkal nőttek a lakásárak, reálértelemben pedig már 3,1 százalékos csökkenés volt megfigyelhető – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásindexéből.
A budapesti használt lakások esetében mindössze az ingatlanosok egyharmada számít árcsökkenésre, a többség stagnálást vár.
Éves szinten még így is húsz százalék körüli az áremelkedés.
Annyira drágul minden más, hogy hiába szeretnének az eladók több bevételhez jutni, hamarosan eljuthatunk arra a pontra, amikor már nem nagyon lehet tovább emelni az ingatlanárakat.
Kijött a KSH előzetes lakásárindexe az idei második negyedévre. Az éves drágulás 22,8 százalékos volt.
Az EU négy tagállamában lett 20 százalék fölötti a lakásinfláció, a magyar adat a harmadik legrosszabb.
Bár a svédországi választások már csak hetekre vannak, a felek távol tartják magukat a lakásárakról szóló bármilyen vitától.
Minden használtlakás-típus esetében érezhető az áremelkedés. Debrecen vezet, de nincs nagyon lemaradva Győr és Székesfehérvár sem.
Budapesten a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára az elmúlt hetekben elérte az 1 millió forintos szintet, onnan viszont már nem tud tovább növekedni.
Az új lakások ára 19 százalékkal, a használtaké 20-szal nőtt az első negyedévben a tavalyi azonos időszakkal összevetve, illetve 7,3 és 4,8 százalékkal az előző negyedhez képest.
Egy év alatt országos átlagban 20,1 százalékot nőttek a lakásárak. Az első negyedévben Budapesten gyorsult a drágulás, a községekben viszont csökkentek az árak.
A forint euróval szembeni gyengülése miatt rövid idő alatt 10 százalékkal lettek olcsóbbak a magyar ingatlanok az euróval fizető külföldiek számára.
Budapesten 17 százalékkal drágultak az új lakások egy év alatt, de ez még semmi ahhoz képest, hogy több vidéki nagyvárosban 23–34 százalékos volt az áremelkedés.
Hiába nőtt nyolc év alatt kétszeresére a budapesti ingatlanok átlagos ára, ezt is kifizetik a vevők, és úgy tűnik, még mindig van mozgástér némi áremelésre – állapította meg a KPMG elemzése. A szerzők megnézték az ingatlanpiaci árakat felhajtó tényezőket, és arra jutottak, az állami támogatásnál semmi nem tett többet azért, hogy drágák legyenek a lakások.