Hiába nőtt nyolc év alatt kétszeresére a budapesti ingatlanok átlagos ára, ezt is kifizetik a vevők, és úgy tűnik, még mindig van mozgástér némi áremelésre – állapította meg a KPMG elemzése. A szerzők megnézték az ingatlanpiaci árakat felhajtó tényezőket, és arra jutottak, az állami támogatásnál semmi nem tett többet azért, hogy drágák legyenek a lakások.
2021-ben sem unatkozhattak azok, akik követték az ingatlanpiaci híreket.
Megdöbbentő, de igaz: van olyan utcája Budapestnek, ahol 2020-ban már kétmillió forint fölött volt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. Ez derült ki egyebek mellett, amikor a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com elkészítette az ország legdrágább és legolcsóbb utcáinak listáját. Ebből az összeállításból szemezgettünk most, ezúttal Budapestre koncentrálva.
A bérek és a lakásárak összehasonlításával mutatta be a Takarék Index az országon belüli különbségeket.
A keresleti és kínálati ár egyszerű közgazdasági összefüggéseiből következik, hogy a csok miatt is nőttek az ingatlanárak – magyarázta Novák Katalin. Arról is beszélt, hogy ugyan két hónap alatt 1400-zal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, nincs jele annak, hogy a családok lemondtak volna a gyerekvállalási terveikről.
Mivel számolhat az átlagember saját pénzügyeit illetően 2021-ben? Az új állami támogatások és támogatott hitelek tükrében hogyan alakulhatnak a lakásárak? Magasabbak, vagy alacsonyabbak lesznek a kamatok az elérhető hitelek és a megtakarítások tekintetében? Szükséges-e újabb masszív forint-leértékelődéssel számolnunk? Pénzügyi kitekintő az idei évre a Bankmonitortól.
2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.
