Miért vesszük természetesnek, hogy a fővárosban a legdrágább az ingatlan?
Bár itthon egyértelműen a fővárosban a legdrágábbak a lakások, Európa több országában láthatunk az ellenkezőjére is példát.
Bár itthon egyértelműen a fővárosban a legdrágábbak a lakások, Európa több országában láthatunk az ellenkezőjére is példát.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítése és a Babaváró hitel bevezetése komoly segítséget jelent a lakásvásárlás előtt álló családok számára. Az elmúlt évek drasztikus lakásár-emelkedése sok magyar szerint éppen ezeknek köszönhető, ezért akik pedig nem jogosultak a támogatásokra, azok számára ma már szinte lehetetlen lakást venni. A kérdést még érdekesebbé teszi az új, kamatmentes MNB lakáskölcsön tervezett bevezetése: a múltbeli adatok alapján lehet következtetni az új támogatás lakásárakra gyakorolt hatására is.
Kisebb városokban akár 100 négyzetméter is összejöhet ennyiből az Otthon Centrum elemzése szerint.
Az ingatlan.com szerint egyre inkább növekszik az olló a vásárlási kedv és a tényleges kereslet fizetőképessége között.
Inkább hosszabb távon lehet lakáspiaci és lakáshitelpiaci hatása az MNB keddi döntésének.
A fővárosban is sokkal kevesebb új projekt indult el.
Az Eurostatnak adhatja át a feladatot az Európai Központi Bank, hogy kigondolja, miként lehet a lakás- és albérletárakat megjeleníteni az inflációs mutatóban.
A jegybank elnöke szerint hiába a jószándék vezérelte a lakáspolitikát, mégis kudarcos lett a történet.
A Bankmonitor elvégzett egy gyors kalkulációt, mert kíváncsi volt arra, hogy a következő húsz évben hány százalékkal kell éves átlagban emelkedniük a budapesti használtlakás-áraknak, hogy ma megérje hitelt felvenni a vásárláshoz. Az eredmény meglepő, de jobban belegondolva tökéletesen érthető: évi 1,27 százalékos áremelkedés kompenzálja a teljes futamidő alatt kifizetendő kamatot.
Vidéken is több mint 20 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, a községek azonban lehúzzák az átlagot.
Ismeretlen terepnek számít a student housing Magyarországon, az ide merészkedett osztrák fejlesztő is kivár, a szakértők mégis felfutásra számítanak néhány éven belül a magánkollégium-szektorban. Ám ha épülnek is majd magánkollégiumok, élvezői elsősorban nem a magyar diákok lesznek.
Salgótarjánban akár egy 89 négyzetméteres téglalakás is kijön ennyi pénzből, Budapesten viszont csak egy 31 négyzetméteres panellakásra lenne elég húszmillió forint.
A pesti belvárosban az akár 10 százalékos emelkedés sem lehetetlen.
Bár továbbra is a magyar tenger mellett vásárolhatunk a legdrágábban ingatlant, a kiemelt üdülőkörzetek közül 2018-ban az előző évhez képest a Velencei-tó és a Vértes körzetében lévő nyaralók ára is jobban nőtt – derül ki a TAKARÉK Index elemzéséből.
Az Eurostat szerint még Portugáliában sem volt akkora drágulás, mint idehaza.
Beadták a 2020-as költségvetés tervezetét, ledorongolta az Európai Bizottság a magyar kormányt, óriási roham indult az új szuperkötvényért. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az ingatlanárak jelentős regionális különbségei miatt a fővárosban az állami támogatások egy új lakás értékének harmadát, egy községben viszont csaknem a kétharmadát is kitehetik egy háromgyermekes családnál – derül ki a TAKARÉK Index elemzőinek kutatásából.
Drága az építőipar, és az áfakulcs is nő.
Egyszerre osztja és vitatja is Matolcsy György kritikáit a kormány kudarcos lakáspolitikájáról Varga Mihály.