Nagy Gábor: Forintus minimus
Miután a kormány az áprilisi választás előtt osztott, így nem maradt semmije, mire beköszöntött a válság, amivel megtöbbszörözte a problémákat. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Miután a kormány az áprilisi választás előtt osztott, így nem maradt semmije, mire beköszöntött a válság, amivel megtöbbszörözte a problémákat. Ez a HVG hetilap ajánlója.
A magyar miniszterelnök és a német kancellár első hivatalos találkozója igen hűvösre sikeredett: Orbán még katonai tiszteletadást sem kapott, ráadásul Olaf Scholz is fontosnak tartja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást.
2015 után most is az látszik, hogy az európai menedékpolitikának vannak sebezhető pontjai. Számos helyen lassan kitehetik a megtelt táblát, írja a német lap. Az is kérdés, hogy mennyire tart ki a szolidaritás, amikor a családok egzisztenciális gondokkal küszködnek.
A nemzeti konzultációval megtörheti Orbán az uniós szolidaritást – véli Josep Borrell. Van, aki szerint Orbán provokatőr, de Szijjártó moszkvai útja sem maradt válasz nélkül. A Die Presse szerint a Magyarországról Szerbiába építendő új olajvezetékkel Orbán és Vucsics kijátssza a szankciókat. Más lap arról ír, a háború miatt Kelet-Európa javára tolódnak el az erőviszonyok az Unióban. A Wall Street Journal pedig arról ír, vonják be a Interpolt a háborús bűnösök felkutatásába. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Orbán eszmefuttatása abszolút kisebbségi véleményt jelent, miszerint Trump alatt nem tört volna ki a háborúskodás. Még végiggondolni sem lehet, milyen fordulatok következtek volna be a viszályban, ha még ő az elnök, illetve hogy milyen gyorsan kicsúsztak volna az események az ellenőrzés alól. Lapszemle.
Olyasvalaki ül a Kremlben, aki tényleg komolyan gondolhatja, hogy itt és most élet-halál küzdelemről van szó. Minden lehetséges módon el kell téríteni Putyint attól, hogy belevágjon a legnagyobb őrültségbe – hangsúlyozza Carl Bildt, volt svéd miniszterelnök a Washington Postban.
Kijev bombázása után több és hatékonyabb rakétát kell küldeni Ukrajnának, beveti-e Putyin az atomot? Mire jó az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa? Csak találgatják, mire ment Orbán Németországban. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A 2015-ös menekültválság hozta el a módszert, hogy ha kell, egy ország akár törvénytelen eszközökkel is akadályozza az illegális migránsok bejutását, de ha valaki mégis átjut a határon, akkor már erősen ösztökélik, hogy gyorsan menjen tovább nyugatra, főként ha Németország a végcél. A gyakorlat meghonosítása főleg az akkori osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz, valamint Orbán Viktor érdeme – ma már az egész régió így jár el.
A megfejtést a menekültkérdés és a gazdasági bizonytalanság körül érdemes keresni, írja a lap, melynek elemzése hozzáteszi, az utóbbi években a lakosság széles rétegei lettek szélsőjobboldali pártok szavazói, köztük fiatalok is.
Trump, Orbán és Meloni is támogatja a spanyol szélsőjobbot. A jelenlegi konfliktusban nem csupán Ukrajna szuverenitása forog kockán, hanem a globális biztonságra, az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a szabad kereskedelemre, valamint a nemzetközi jogra épülő nemzetközi rend. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hans Bellstedt szerint arra volna szükség, hogy néhány európai ország szorosabban működjön együtt, a partvonalon hagyva ezzel olyan renitenseket, mint Magyarország vagy Lengyelország.
Ivan Krasztev a Le Monde populizmus-elemző cikkében hozzáteszi: a magyar miniszterelnök hívei azonban mégis rá szavaznak, de azért, mert döntésüket csak kevéssé befolyásolják gazdasági megfontolások. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kétmilliárd forintot odaadott vagyonkezelőknek, arra a pénzre szinte rá se néz a Sziget alapítója, Gerendai Károly - derül ki a Forbes cikkéből.
Nem igaz az a közkeletű nyugati felfogás, hogy az orosz társadalom apatikus, nem érdekli a politika, sőt szüksége van az erős kézre, egy cárra. Van egy másik Oroszország is, amely éppen szót kér, és közben sokat kockáztat, mondja a Die Weltnek adott interjúban Karl Schlögel, akinek szűkebb szakterülete Oroszország.
Felerősödtek a felhívások, hogy az EU tanúsítson több szolidaritást a szegényebb tagállamokkal szemben, miután a németek 200 milliárd eurós támogatást irányoztak elő az energiaárakkal küszködő emberek, illetve vállalatok megsegítésére. Nem kell félni a demokratikus populizmustól, mert az segíthet az egyre erősödő szélsőjobbal szemben. Kertész Imre és Esterházy Péter után, a most 80 éve Nádas Péter irodalmi hagyatékát is Berlinben helyezik el. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Joe Bidennek mindenképpen be kell csapnia az ajtót a nukleáris fegyverek alkalmazása előtt, csak utána keresheti, hogy merre vezet az ösvény a béke felé. Viszont az elrettentés nem azt jelenti, hogy meg kell alázni az oroszokat. Wall Street Journal elemzés.
Orbán Viktor egyszerre folytat neoliberális párbeszédet bizonyos európai tőketulajdonosokkal, illetve felerősíti a nacionalizmust a belpolitikában.De más ellentmondások is jellemzik politikáját.
Miért érdemes támogatni a mozgósítás miatt Oroszországból menekülőket? Fareed Zakaria úgy véli, hogy a világ továbbra is teljesen félreérti, mi mozgatja a kínai elnök politikáját. A demokráciák csak akkor működnek, ha a polgárok közt érvényesül a szolidaritás és a kölcsönös jóakarat, emlékeztet elemzésében Yascha Mounk. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A pedagógusok és az oktatás ügye sem elválasztható az energiaválság, és az EU-val folytatott magyar jogállamisági vita kérdésétől, írja a német lap magyarországi tudósítója elemzésében.
Mire gondol Putyin, amikor atomfenyegetésről beszél? Az európai szövetségeseket találta telibe a német kormány 200 milliárd eurós gazdaságtámogatási csomagja. Válogatásunk a világlapok írásaiból.