A bizonyítékok közvetettek, de azért léteznek: Vlagyimir Putyinnak hasznára vált, hogy a Hamászt a terrorra ösztökélte, mert így Amerika nem tud annyira Ukrajnával foglalkozni, írja a The Hill portálon Jonathan Sweet, aki 30 évig dolgozott az USA titkosszolgálatánál és ezredesként ment nyugdíjba, illetve Mark Toth közgazdász, a híroldal szemleírója.
Jókora csapás érte az Unió nemzetközi megítélését, írja a német lap, mely azt is elmondja, miért nem várható, hogy a bővítési biztost, Orbán Viktor emberét az Európai Bizottság elnöke kiakolbólítja majd.
A Die Presse szerint Orbán Viktor lelki szemei előtt a kényszeriparosítás ábrándja lebeg. Az Amnesty International volt igazgatója szerint hiba volna, ha Izrael túlreagálná a Hamász támadását, írja a Guardian. A Der Standard szemleírója szerint Európában és Amerikában is "nyomulnak a rombolás erői". A Süddeutsche Zeitung nem sok jót vár Robert Ficótól, jelesül azt, hogy csak a demokrácia látszatát tartja majd fent. Az Economist szerint hatalmas a tét a vasárnapi lengyel választásokon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Míg a keresztény fanatizmus pusztító barbársága mára a történelem mélyére süllyedt, a muszlim fanatizmusét nem először emelte át a XXI. századba a múlt szombaton a Hamász, amely terrortámadást indított Izrael ellen, szablya és dárda helyett gépfegyverekkel, s a fegyvereseket öldöklésre szállító autókkal. És azt üzenve a világnak: az istenük akarja a zsidók (és a keresztények) kiirtását.
Harari arról ír, hogy Benjamin Netanjahu kormánya is vastagon felelős azért, hogy a terrorszervezet lecsapott Izraelre. Szerinte a mostani koalíció mélypont az ország történetében, mert kizárólag a hatalom megtartásáért dolgozik, nem alkalmas hozzáértők, hanem gátlástalan megalkuvók szövetsége, mely aláásta Izrael biztonságát.
Az, hogy az izraeli kormány képtelen volt felderíteni, illetve megakadályozni az akciót, a kormányfő politikai pályafutásának a végét jelentheti, írja a Foreign Policyben. Hozzáteszi: kudarcot vallott az amerikai politika is az izraeli-palesztin viszályban.
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lengyelországban is elég durva a kampány.
A Hamász izraeli rajtaütése megsemmisítő következményekkel jár Joe Biden közel-keleti politikájára, de az ügyben vélhetően bűnrészes Irán alighanem így is kalkulált, írja Walter Russel Mead akadémikus, a New York-i Bard College professzora.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ember azt gondolná, Európa próbál előremenekülni és udvarol a Trump-tábornak. De nem. Ám igazából már el is késett vele, a Fehér Ház jelenlegi gazdája bajban van – véli Edward Lucas külpolitikai elemző.
A brit lap idézi az ENSZ Népesedési Alapjának kelet-európai régiós igazgatóját, aki szerint a kormányok hajlamosak arra, hogy csakis az lebegjen a szemük előtt: ösztökélni kell a gyerekvállalást. Ám ez véleménye szerint nem elégséges.
Most látszik, mi az ára annak, hogy az USA elfordul a térségtől, írja a Guardian az Izrael elleni támadást elemezve. A Bloomberg szerint a Hamász betett a próbálkozásnak, hogy közeledjen egymáshoz Szaúd-Arábia és Izrael. Az izraeli titkosszolgálat elképzelhetetlen botlást követett el, írja a Timesban Benjamin Netanjahu életrajzírója. A Der Standard szerint az ukrajnai háború újra megnyithatja az EU-bővítés kérdését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap elemzője szerint a szombaton kirobbant háború hatására az izraeli-szaúdi megállapodás a mélyhűtőbe került.
Milyen következményekkel jár a Hamasz akciója? Szakítópróba előtt áll az EU Ukrajna megsegítése, illetve a menedékreform ügyében. Nyugtalanságot váltott ki Brüsszelben, hogy Robert Fico összeállhat az illiberális Orbán Viktorral. Mi lesz Lengyelországban és Koszovóban? A többi között erről írnak a nemzetközi lapok. Szemle a hvg360-on.
Ha jövőre Trump vagy valaki hozzá hasonló politikus nyer, és ha megosztott marad a NATO európai szárnya, akkor Kijev még nagyobb bajban van, mint ahogy azt a borúlátóak állítják.
Orbán gunyoros és gyűlölködik, lázít, megsorozza az EU-t. A lengyel kormánypárt vezetői nyakló nélkül szidják Németországot, a lengyel miniszterelnök az utcákon vonuló narkós és lövöldöző bandákról beszél. A világsajtó az uniós csúcsról és a közelgő lengyel választásokról.
A bécsi lap kiküldött tudósítója úgy értékeli, hogy ellentmondásosan zárult az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, mivel Magyarország és Lengyelország már megint blokkolt.
Az Egyesült Államok immár nem fogadhat el bármiféle területi célt, amit Kijev megfogalmaz. Ám világossá kell tennie, hogy az USA továbbra is megakadályozza az ország lerohanását, függetlenségének felszámolását, írja Stephen Wertheim a Guardianben.
Magyarország és Lengyelország a grenadai EU-csúcson is kötözködik, írja a Bloomberg. A Frankfurter Rundschau ugyanerről a két országról beszél: a lap szerint vezetői Donald Trump visszatérésében reménykednek. Az Economist vezércikke azt írja, Ukrajna számára szörnyű, ami az amerikai képviselőházban történt. A Washington Post szerzője szerint Ukrajnának kemény döntést kell hoznia háború és béke kérdésében. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
