Spiegel-kommentár: Magyarország kapcsán csak most kezdődik a harc az EU lelkéért
A Spiegel brüsszeli vezetője szerint jobb későn, mint soha, pont itt volt az ideje Orbánék körmére nézni.
A Spiegel brüsszeli vezetője szerint jobb későn, mint soha, pont itt volt az ideje Orbánék körmére nézni.
Magyarország jelenlegi álláspontja történelmi, illetve mai politikai tényezőkből következik, ám ezek közül sokat befolyásolt a miniszterelnök – írja William Natrass, aki szabadúszó újságíróként Prágából dolgozik.
Hova vezetne, ha Putyin szorult helyzetében atomfegyvert vetne be? Milyen csapdába szorult? Erről írnak a nemzetközi lapok. Sajtószemle a hvg360-on.
Németország kitart Ukrajna támogatása mellett, de támadó fegyvereket nem ad. A német kancellár arra készül, a Barátság kőolajvezetékkel is ugyanolyan gondok lehetnek, mint a gázszállítással.
A magyar ügy az EU asztalán, az olasz és a svéd szélsőjobboldal előretörése, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász az ukrán gazdaság helyzetéről a háborúban. Válogatás világlapok cikkeiből.
A német Zöld Párt európai törvényhozója azt sürgeti, hogy az EU lépjen fel keményebben a magyar miniszterelnök ellen – részben azért, nehogy más országok is kövessék a budapesti példát.
Budapest „minden lehetőségre nyitott”, hogy enyhítse az Európai Unió aggodalmait a magyar jogállamiságot és korrupciót érintő kérdésekben – mondta Navracsics Tibor EU-ügyi miniszter a Financial Timesnak.
Brüsszel adna is pénzt Budapestnek, meg nem is. Újabb magyar nem, 26 uniós igen ellenében. A szabad országok erősebbek, mint ahogy gondolják, az autokráciák pedig gyengébbek, mint hisszük róluk. Válogatás a világlapok írásaiból.
Orbán Viktor esetében nemigen látni, hogy az uniós tagság mérséklően hatna rá. Az elmúlt időszakban olyan rezsimet alakított ki, amely az intoleranciára, a megfélemlítésre, és a tekintélyelvűségre támaszkodik, írja az amerikai lap.
A társadalmak már most a fáradtság jeleit mutatják, és félő, hogy újabb tiltakozások következnek. Összeállnak a gazdasági nehézségek kárvallottjai, az oltás ellenfelei, és azok, akik nem kérnek a bevándorlásból. Ebből még nagy felfordulás lesz, mondta az elismert politológus a Deutsche Wellének.
Amerika a szemét és a fülét is kölcsönadta az ukrán demokráciának, de további támogatások kellenek a győzelemhez, még az "őszi sár" előtt. Szkopje harmadszor is kéri a magyaroktól az elítélt volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki kiadását. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Fegyver az, amivel az ellenségnek kárt lehet okozni, és Vlagyimir Putyinnak van olaj- és gázcsapja, amit nem fél használni. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Méltányolni látszik az EU az Orbán-kormány a források folyósítása érdekében tett last minute intézkedéseit, nyitva hagyhatják a lehetőséget, hogy az év végéig mégiscsak létrejöhessen a kompromisszum. Az üzenet vasárnap előreláthatólag az lesz a fővárosok számára, hogy lehetőséget kellene adni Budapestnek a reformszándékok bizonyítására, és csak azután kellene meghozni a végső döntést.
A német lapkiadók egyesületének leköszönő elnöke, Mathias Döpfner szerint az újságírás a következő években fontosabb lesz, mint valaha. Ahol nincs digitális vagy nyomtatott újság, annak a demokrácia és a szabadság látja kárát, idézi a Springer-vezért a Die Welt.
A legutóbbi orosz katonai kudarc mértéke még a legerősebb oroszbarátokat is elgondolkodtatta. Nem látszik úgy, hogy az EU hamarosan kész elküldeni a jogállami feltételekhez kötött pénzeket Magyarországnak. Válogatás a világlapok írásaiból.
Mára a szélsőség elfogadottá vált, így míg az ilyen pártok korábban szinte törvényszerűen a politikai paletta jobb szélén vegetáltak, addig manapság sok esetben virágoznak az EU jó néhány államában, ez a The Times szerkesztőségi véleménye. Lapszemle.
Elképzelhető, hogy az orosz elnök most, a harctéri kudarcok idején, valamelyest ráébred a helyzetére, de nem lehet megjósolni, miként reagál. Nem kizárható, hogy még több brutalitással, írja az amerikai lap.
Putyin atomfenyegetései ellen Kennedy példáját ajánlják Biden figyelmébe, az európai szélsőségesek előretörésének oka a demokraták hibáiban rejlik. Válogatás a világlapok írásaiból.
A Stanfordi Egyetem világhírű politológusa már márciusban kijelentette, hogy Oroszország vereségre van ítélve az Ukrajna elleni háborúban. Most pedig kifejezetten derűlátó, mivel úgy ítéli meg, hogy a friss orosz kudarc hatalmas lendület adhat a liberális demokráciának, ugyanakkor visszaveti a nyomuló tekintélyelvű rendszereket.
A most zajló háborúban az válik el, hogy egy zsarnoki rendszer képes-e kiterjeszteni a maga logikai és erkölcsi légüres terét. Ez ébresztő mindazoknak, akik magától értetődőnek vették a demokráciát, és alvajáróként tartottak az önkényuralom felé, írja az amerikai történész a Foreign Affairsben.