Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A háború kezdetén áradt a rokonszenv az ukrán menekültek felé, ám 8 hónap elteltével újra régi magatartásminták bukkannak fel, miután nyakunkon az energiaválság, az infláció, továbbá az látszik, hogy a földrész képtelen megbirkózni a feladattal. Erre figyelmeztet Mandoline Rutkowski, a német konzervatív újság külpolitikai szerkesztője.
Felidézi, hogy UNHCR szerint február 24. óta a kontinens országai 7,6 millió ukránt fogadtak be, a legtöbbet a lengyelek 1,4 millió, a németek 1 millió, a csehek 440 ezer és az olaszok 170 ezer fővel. (Magyarországon 26 ezren kértek menedéket – a szerk.) De mivel az oroszok az utóbbi két napban több nagyvárost is támadtak, megint felerősödhet az időközben kissé alábbhagyott hullám.
"Úgy érezhetik, visszaszerezték az irányítást az életük felett" - ukrán menekült gyerekek évzárója
Példamutató civil kezdeményezés az ELTE Pop-up School, az első olyan magyarországi délutáni iskola, amelyben ukrán menekült gyermekek és szüleik tanulhatnak. Reménykednek a folytatásban is, de ahhoz már kellenének céges támogatók.
