Kelet-Európa-szakértő német történész: Oroszország talán kitalál Putyin csapdájából

Nem igaz az a közkeletű nyugati felfogás, hogy az orosz társadalom apatikus, nem érdekli a politika, sőt szüksége van az erős kézre, egy cárra. Van egy másik Oroszország is, amely éppen szót kér, és közben sokat kockáztat, mondja a Die Weltnek adott interjúban Karl Schlögel, akinek szűkebb szakterülete Oroszország.

  • hvg360 hvg360
Kelet-Európa-szakértő német történész: Oroszország talán kitalál Putyin csapdájából

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

A német nyelvterület egyik legkitűnőbb Kelet-Európa-szakértője szerint az orosz elnök teljesen megszállott Ukrajna kapcsán, nem vesz tudomást a valóságról, ugyanakkor bűnöző módjára számol, ám mintha most látszana először, hogy mégsem csinálhat meg országával bármit, amit csak akar. A 74 éves Schlögel a jobboldali Die Weltnek adott interjúban rámutat, hogy a helyzet azért különösen veszélyes, mert Moszkva az atomfegyverrel fenyeget, és nem tudni, pontosan mi következik.

Moszkva atomfenyegetésére Washington pusztító ellencsapásról beszél

Egyre gyakrabban fenyegetik a világot az orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével. A kelet-ukrajnai területeket múlt hét végén annektált orosz államfő, Vlagyimir Putyin nehéz helyzetben van, a háborúpárti héjáknak bizonyítania kell, hogy az újabb harctéri vereségek ellenére is ura a helyzetnek.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?