Az ausztriai választás eredményét elemzi az Economist és a Süddeutsche Zeitung. A Hezbollah-vezető Haszan Naszrallah meggyilkolása utáni helyzetet tárgyalja többek közt a Washington Post, a Guardian, a Daily Telegraph. Az idei szuperválasztási év majd megmutatja, felül tud-e kerekedni a demokrácia a szélsőségesek befolyásával szemben, jelenti ki a New York Times elemzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Visszavetheti Marine Le Pen elnöki ambícióit, ha elmarasztalják a ma kezdődő perben, amely azért indul ellene, illetve a Nemzeti Tömörülés 26 másik tagja ellen, mert erős a gyanú, hogy jogellenesen pártalkalmazottakat fizettek uniós pénzekből, írja a lap. A kedvezményezetteket a párt
EP-képviselői munkatársként alkalmazták, de az ügyészség szerint valójában pártfeladatokat láttak el, 2004 és 2016 között.
A büntetés akár 10 év és egymillió eurós bírság is lehet, továbbá Le Pent akár 10 évre is eltilthatják közhivatal ellátásától. Egy névtelenséget kérő pártilletékes ott látja a gondot, hogy más a szokás Franciaországban, és más az EU-ban.
Viszont ha elmarasztalják a politikust, az felbátoríthatja eddigi védencét, Bardella pártelnököt, hogy megpróbáljon előrelépni. De még neki is lehetnek gondjai, mert sajtóhírek szerint szintén belekeveredett a finanszírozási botrányba: állítólag hamisított dokumentumokkal igyekezett bizonyítani, hogy nem sáros az ügyben.
A Nemzeti Tömörülés ugyanakkor azt reméli, hogy épp olyan jól keveredik ki a perből, mint Trump, amikor vádat emeltek ellene. Épp ezért Le Pen el van szánva, hogy kihasználja a nyilvánosságot.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
