"Fejek fognak hullani" – Az osztrák sajtó gyorsértékelése a tegnapi politikai földrengésről

A Kurier főszerkesztője úgy látja, hogy hiábavaló volt a kísérlet, ördögnek beállítani a Szabadságpárt (FPÖ) vehetőjét, így most új időszámítás következik Ausztria életében, miután bekövetkezett a jósolt jobbratolódás. Martin Gephardt rámutat: végképp lejárt a nagy pártok ideje, de arról nincs szó, hogy a tegnap fekete nap lett volna a demokrácia számára.

A jövő inkább azoké, akik józanul ítélik meg az eredményt és bíznak az alkotmányban. Ezért Alexander Van Der Bellen államelnök bölcsen teszi, ha az FPÖ-nek adja a megbízást, hogy tárgyaljon a kormányalakításról. Mert ha nem, azzal csak újabb ütőkártyát ad Herbert Kickl pártelnök kezébe.

A szélsőjobbos pártvezérnek egyébként is fel van adva a lecke, hogy koalíciós partnert találjon. Nehammer teljesen egyértelműen elhatárolta magát tőle. Viszont ha az ÖVP beáldozza a szövetségért a kancellárt, arra rámenne a párt.

A Die Presse úgy foglalja össze a választás lényegét, hogy bejött Kickl trükkje, Karl Nehammer néppárti kancellár esélyhez jutott, a szociáldemokraták viszont katasztrofálisan leszerepeltek. A szabadságpárti vezér véghez tudta vinni a pártalapító Jörg Haider tervét: rekorderedménnyel le tudta győzni az egykor érinthetetlennek tűnő két nagy riválist, a kereszténydemokrata Osztrák Néppártot (ÖVP), illetve a szociáldemokratákat (SPÖ). Éppen ő, aki minden, csak nem karizmatikus.

Az FPÖ maga köré gyűjtötte az elégedetlenek igencsak tarka tömegét, ideértve a rendszer ellenségeit, valamint azokat, akik leragadtak a múltban. Hogy mit hoz a mostani választóvonal, az kiderül a következő hetekben, hónapokban. Kívülről úgy látszik, hogy Ausztria éllovas marad, amikor a populista jobboldal felemelkedéséről van szó. A szélsőjobb szándékosan tabukat szeg meg és bizonytalan, hogy miként viszonyul a demokráciához, illetve a jogállamhoz.

A Néppárt katasztrofálisan összezuhant, még akkor is, ha a különbség a végén a vártnál kisebb lett a Szabadságpárthoz képest. Nehammer megtarthatja posztját. A szociáldemokratáknál viszont el kell takarítani az utóbbi évek romjait. Andrea Babler pártelnök mérlege rettenetes, ideértve azt az ígéretét, hogy a párt többséget szerez, és így adhatja a kormányfőt – állapítja meg a főszerkesztő, Florian Asamer.

A Der Standardban Sandra Schieder rögzíti a tényt: Kickl azt ígérte, hogy erődöt csinál Ausztriából, azaz teljesen átalakítja az államot, és ez bejött neki. Pedig már hányszor temették a pártját, legutóbb az Ibiza-botrány után. Ám öt év alatt kivezette híveit a könnyek völgyéből, amihez radikális és kibékíthetetlen irányvonalat hirdetett meg.

Megnyerte az elégedetlenek mind nagyobb tömegét, a vírustagadókat, és azokat, akiknek elegük lett a megélhetési költségek drágulásából. Mézes-mázos beszédűnek cseppet sem lehet nevezni, ellenben rendszeresen merített a náci idők szótárából. Meglovagolta, hogy erősödött a félelem és a bizonytalanság, és hogy mind többen bírálták a kormányt.

Most háromféle forgatókönyv képzelhető el: Van der Bellen elnök megtagadja, hogy az FPÖ alakítson kormányt, illetve nem esketi fel Kicklt. A másik opció, hogy a Szabadságpárt képtelen életképes szövetséget tető alá hozni. A harmadik pedig, hogy a radikálisok felpuhulnak a tárgyalások során. Mindenekelőtt azonban a pártvezér beleütközik az egyeztetések és a kompromisszumok kemény világába.

A Neue Kronen Zeitung főszerkesztője, Klaus Hermann biztosra veszi, hogy a következő hetekben fejek hullanak a veszteseknél, még a távozó kancellárra is rászámoltak. Ha nem tudja megszerezni a miniszterelnöki posztot pártjának, akkor hamarosan eltűnik a süllyesztőben.

A vörös csillag Andrea Babler már jóval a választás előtt kihunyt. A szociáldemokratáknál fontos emberek előre jelezték, hogy akkor is mennie kell, ha netán valamelyest javít a párt eredményén, de hát erről szó sincs.

A zöldeknél Werner Kogler pártelnök úgy vonulhat politikai nyugdíjba, hogy valószínűleg ő volt a környezetvédők egyetlen alkancellárja. Hat év után újraélesztette a pártot, ám most megint elherdálta a voksokat. A NEOS elégedett lehet az eredménnyel, de nem tudni, hogy ez elegendő lehet-e számára, hogy bekerüljön a koalícióba.

Az fölöttébb kétséges, hogy Kickl beköltözhet a Ballhausplatzra. Azonban  alighanem abból indul ki, és pedig joggal, hogy a nem is nagyon távoli jövőben új választások jönnek és akkor arat csak igazán történelmi sikert a Szabadságpárt számára.

Herbert Kickl, a Szabadságpárt vezetője a győzelmet ünnepli híveivel / Fotó: Alex HALADA / AFP