Nemzetközi lapszemle: Orbán Viktor nem tett le arról, hogy Ukrajna-békekonferenciát szervezzen

The Washington Post

Nem szabad lebecsülni az ukrajnai háború kiterjedésének kockázatait, mert a nagyhatalmak közti viszály közelebb van, mint ahogy azt sokan gondolnák. Erre figyelmeztet David Ignatius biztonságpolitikai elemző, hozzátéve: nem lenne jó, ha Joe Biden amerikai elnöknek azt kellene játszania, hogy valakivel farkasszemet néz.

Biden ugyanis kitért a kijevi kívánság elől, hogy az ukránok hadd használják az amerikai rakétákat Oroszország ellen. Azért nem megy bele, nehogy Moszkva esetleg bosszút álljon. A tanácsadói véleményét követte, és teljesítette azt a minden elnökre érvényes kötelezettséget, hogy mérsékelnie kell az atomháború fenyegetését.

A szerző azt érzékelte nemrégiben Kijevben, hogy az ukrán fél lassan kezd összeroskadni a szörnyű háború terhei alatt. Segíteni kell neki, még akkor is, ha az esetleges megállapodás nem jelenti azt a győzelmet, amit Zelenszkij szeretne.

Közben Moszkva jelezte, hogy felülvizsgálja nukleáris doktrínáját, ha a Nyugat segédkezet nyújt az ország elleni ukrán támadásokhoz. Lehet, hogy ezúttal nem csupán kardcsörtetésről van szó. Hiszen már javában rombolja az ukrán energiahálózatot, nyugaton pedig szabotázsakciókat követ el. Emellett elmélyíti szövetségét Iránnal és Észak-Koreával. Vagyis új frontokat nyitott.

Ha beváltja a fenyegetést, az jelentheti azt, hogy célba veszi Lengyelországban az amerikai fegyverszállítmányokat, vagy az ukrán földön működő nyugati hadiipari cégek érdekeltségeit, illetve hírszerzőket. Ugyanakkor szakértők úgy vélik, sokkal hasznosabb volna az ATACMS-rakétákat Ukrajnában bevetni, mert ott az oroszok sebezhetőbbek.

Az elemzés kifejti, hogy 2022 októberében a világ olyan közel került a két nagyhatalom összecsapásához, amire az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt példa. Az orosz állások ugyanis összeomlottak Herszonnál és Harkivnál. Amerikai titkosszolgálati források 50-50%-ra becsülték az esélyt, hogy Putyin atomfegyvert dob be.