#magyar film

Ha Matyi, akkor Rákosi

Az első színes magyar film, a Ludas Matyi pártállami filmgyártás első nagy dobása volt. Hetven éve mutatták be.




Film készül Hosszú Katinkáról

Az idén januártól működésbe lendült Nemzeti Filmintézet filmgyártási támogatást ítélt meg egy Hosszú Katinkáról szóló dokumentumfilmnek, egy Trianonnal foglalkozó produkciónak, és készül a Nyócker! alkotójának új családi animációs filmje is.



Hogyan boldogul ma a magyar filmgyártás Andy Vajna nélkül?

Az egy éve elhunyt filmügyi biztos, üzletember és producer halála utáni időszakot szervezeti zűrzavar jellemezte, vezetők távoztak, a támogatásokról ítélkező szakmai Döntőbizottság kétszer lecserélődött, a Magyar Nemzeti Filmalap pedig meg is szűnt eddigi formájában. Megnéztük, hogy a Vajna halálát követő egy évben hogyan alakult át a filmgyártás struktúrája.


Hogy teljesítettek a Vajna-korszak utolsó produkciói?

Arra a kérdésre, hogy milyen a magyar filmgyártás az egy évvel ezelőtt elhunyt Andy Vajna nélkül, legkorábban idén vagy jövőre fogunk tudni válaszolni. A filmeknél a döntéstől a bemutatóig akár két-három év is eltelhet, így a tavaly mozikba kerülő és a jelenleg is készülő alkotások még mind a Vajna-rendszer filmjeinek tekinthetők. Megnéztük, mit értek el.


A modern civilizációra allergiás ez a nő

Teljes izolációban él, emiatt rendkívül magányos Kocsis Ágnes új filmjének főszereplője. Az Éden világpremierje, és egy másik magyar film, az Üres Lovak nyugat-európai bemutatója, a rangos rotterdami filmfesztiválon lesz. Az Édent tavasszal mutatják be a magyar mozik.





„Attól zengett a média, hogy az elkövető hányszor és hova nyúlt be, miközben nem ez a lényeg”

Egy zeneiskola idős karmestere zaklatja a 14 éves csellista lányt. Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szép csendben az első olyan magyar film, amely megkapta a Me Too mozgalom láthatatlan hitelesítő pecsétjét, hiszen a produkció már a poszt-Weinstein- és a poszt-Marton László-érában született. Mivel témája megint nagyon aktuális, a filmre nagy figyelem irányul, de a kritikai fogadtatás elég vegyes. Például azért, mert bármennyire is indokolná a téma, és számítana rá a néző: az alkotásban nem látunk illetlen helyekre eltévelyedett ujjakat, nincs erőszakos bugyiráncigálás, nincsenek obszcén szavak. Hogy miért nem, arról Nagy Zoltán rendezővel beszélgettünk.