Ez nem terrorcselekmény, ez véleménynyilvánítás – mondta a HVG-nek Magyar György ügyvéd, aki szerint az eddig ismertté vált információk alapján a hatóságnak meg kellene szüntetnie a Szakács István ellen indított eljárást, hiszen nem valósított meg semmilyen bűncselekményt.
Napról napra egyre jobban tekeri fel Orbán Viktor a kampánypotmétert, háborús és terrorveszélyt kiáltva. Tett hasonlót 20 éve Gyurcsány Ferenc is, csak azt akkor még a Fidesz elítélte. Azóta viszont az élére állt ennek, bár már többféle új Btk.-tényállás is létezik az ilyesmi szankcionálására. Megnéztük, ezeket túllépik-e Orbán nyilatkozatai.
Hitelesen és ellenőrzötten meg kell mérni, hogy azokban a választókerületben, ahol a 2022-es ellenzéki győztes és a Tisza Párt jelöltje is indul, ki az esélyesebb, a másik pedig lépjen vissza – ezt javasolja Magyar György ügyvéd, de a Tisza Párt elzárkózik.
Ha a miniszterelnök nem tudott a most nyilvánosságra került kompromittáló felvételekről, tényfeltáró iratokról, akkor is van jogi kapaszkodó a mulasztók, az ügyet szándékosan elfektetők és feletteseik felelősségre vonására. Csak éppen a jogállam megfelelő működése hiányzik hozzá.
Magyar György ügyvéd a különleges jogrend újabb 180 napos meghosszabbításáról beszélt – nem számít a jövőben túl sok jóra.
Magyar György szerint védence bepánikolt, és a következményektől tartva rejtette el a holttestet ahelyett, hogy mentőt hívott volna.
Recsken a sárlavina által károsult lakosok pertársaságot hoztak létre, hogy kártérítést követeljenek a felelős NER-közeli bányától, miután a kormány visszavonta az eredetileg elkülönített 500 millió forintos támogatást.
Az ügyvéd szerint nem tekinthető még teljesen lezártnak az ügyészség nyomozása Magyar Péter hangfelvétele kapcsán. Még akkor sem, ha az ügyészség szerint a volt igazságügy-miniszter otthon csak „pletykálkodott”.
Megkérdeztük Magyar György ügyvédet, hogy valóban bűncselekménynek minősül-e, és milyen jogi következménye lehet annak, ha beigazolódik Dobrev Klára állítása, miszerint Sulyok Tamás ügyvédként termőföldek külföldi kézre játszásában működött közre.
Már Orbán Viktor és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közötti tárgyaláson is terítékre került annak az olasz nőnek az ügye, akit azzal vádolnak, hogy társaival tavaly februárban Budapesten embereket vertek meg az utcán. Az Ilaria Salis és társai elleni eljárás tocsog a politikától: az antifák eleve politikai okok miatt támadtak meg embereket, a kormány pedig kezdetben politikai okokból mosta össze a támadókat a „nemzetközi baloldallal”. Most az olasz kormány veri a tamtamot, és kéri számon a magyar kormányon Salis fogva tartásának szerinte embertelen körülményeit, amiben az olasz média láttat politikai motivációt. De vajon mennyiben Salis-specifikus ez az ügy? Tényleg neki szól a „lábbilincs”, vagy ez másoknak is jár? Mi állhat az olasz reakciók hátterében, és számít-e bármit is, ha az olasz antifa érdekében már a legfelsőbb szinten jártak el? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbáltunk válaszokat keresni.
Az ügyben a károsultak érdekeit képviselő ügyvédnek azt mondták, hogy azért nincs vizsgálat, mert nem történt üzemzavar.
Az ügyvéd a blogján reagált a szigorúbb szabályokra.
Bár Magyar György alelnök nemrégiben kilépett a Mindenki Magyarországa Mozgalomból, a politika nem hagyja hidegen: egy pohár narancslével is fel lehet hergelni annyira, hogy vég nélkül sorolja a Fidesz jogállam ellen elkövetett merényleteit, amivel megcsúfolják az ő gyönyörű szakterületét, a jogot. De a pártsapkákat levenni képtelen ellenzék is bosszantja az ügyvédet, aki szerint a Fidesz ártalmas túlhatalmához hozzájárul a másik oldal passzivitása, hozzá nem értése is.
Az ügyvéd azt mondja, nem politikai okok miatt áll fel.
Magyar György már a szavazás előtt visszalépett a jelöltségtől.
A Mindenki Magyarországa elnöksége nem támogatná, hogy a mozgalom párttá váljon, a tagok pedig nem lépnek be a Márki-Zay Péter elnök által alapított Civilek Pártjába – derült ki, miután több elnökségi taggal is beszéltünk.
A Civil Államfő-jelölési Bizottság szerint csak megosztaná az előválasztáson szavazók figyelmét, ha szimpátiaszavazáson egy ellenzéki államfőjelöltre is szavazni kellene.
Az előválasztókat újra mozgósító online szimpátiaszavazáson választanák ki azt a köztársaságielnök-jelöltet, akit a tavaszi parlamenti voksoláson elindíthatna az ellenzék, igaz, az esélytelenek nyugalmával. Bárki ajánlhatna bárkit, 5000 támogatóval lehetne bejutni a döntőbe.
A mostani ellenzéki előválasztást lebonyolító Civil Választási Bizottság (CVB) elnöke, Magyar György szerint fontos lenne, hogy az állampolgárok kifejezzék véleményüket arról, hogy kit tartanának alkalmas államfőnek.
Az ügyvéd Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke szerint Karácsony visszalépése legitim döntés, de „szerencsésebb lett volna betartani az eredeti játékszabályokat”.
