Magyar György a „Fidesz-bábnak” üzenne, hogy készen áll egy alternatív államfő
Az előválasztókat újra mozgósító online szimpátiaszavazáson választanák ki azt a köztársaságielnök-jelöltet, akit a tavaszi parlamenti voksoláson elindíthatna az ellenzék, igaz, az esélytelenek nyugalmával. Bárki ajánlhatna bárkit, 5000 támogatóval lehetne bejutni a döntőbe.
„Legyen egy alternatív köztársasági elnök, akit nem a Fidesz–KDNP 133 bátor képviselője választ meg, hanem 6–800 ezer civil, magyar állampolgár” – ez a célja Magyar György szerint annak a kezdeményezésnek, amely egy újabb előválasztásra hasonlító szimpátiaszavazáson javasol államfőjelöltet választani. Az őszi ellenzéki előválasztások lebonyolításában a Civil Választási Bizottság elnökeként már kulcsszerepet vállalt ügyvéd ehhez most társaival egy Civil Államfő-jelölési Bizottság (CÁJB) nevű testületet alakított.
A hvg.hu-nak azt mondta, a kizárólag online zajló szavazás “ajánlási-nevezési” szakasza decemberben indulna, a “döntőt” februárban tartanák, február 24-én pedig eredményt is hirdetnének.
Bárki jelölhet bárkit az elődöntőbe
Ez az államfőjelölt-választás hasonlítana ugyan az ellenzéki közös képviselőjelölteket és miniszterelnök-jelöltet kiválasztó őszi előválasztáshoz, de több elemben különbözne is tőle – magyarázta Magyar György. Az egyik fontos különbség, hogy ezt nem az előválasztásra összefogó hat ellenzéki párt, hanem kizárólag civilek szerveznék, saját pénzből, saját erőforrásokkal.
Ennek oka, magyarázza Magyar, hogy a következő hónapokat a hat párt és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt a közös ellenzéki lista, illetve a közös választási program összeállításával tölti, készülnek a tavaszi választási kampányra, ráadásul mára anyagi forrásaik is kimerültek.
Még fontosabb különbség, hogy ezúttal nem a pártok jelöltjei versengenek majd, hanem – Magyar megfogalmazása szerint egy “társadalmasított folyamatban” – az állampolgárok, társadalmi szervezetek, civilek jelöltjei. A decemberre tervezett “ajánlási-nevezési” szakaszban bárki bárkit jelölhet. “Ismert vagy kevésbé ismert személyt, politikust, civilt, olimpikont, szomszédot vagy szimpatikus bárkit” – mondta Magyar. Annak érdekében, hogy ne több száz fős legyen a lista, a jelöltséget írásban is elfogadó személyeknek a mostani tervek szerint 5000 támogató ajánlást kell online összegyűjteniük, hogy felkerüljenek a virtuális szavazólapra.
Többet is lehet választani a listáról
Már az ajánlásgyűjtés és a szavazás is teljesen online történne, ennek legfőképp praktikus okai vannak: a hideg téli hónapokban az őszi előválasztáson megismert személyes, szavazósátras megoldás kényelmetlen lenne, a papír szavazólapok kinyomtatása és a logisztika pedig drága. Márpedig most kisebb összegből kell megoldani a szavazást, hiszen pártpénzek nélkül, a szervező civilek, alapítványok forrásaiból és adományokból kell gazdálkodni, de
az online szavazás Magyar szerint nem is kerül többe “néhány millió forintnál”, hiszen csak egy külön honlap, egy, “a támadások és a manipuláció ellen jól biztosított” szavazófelület szükséges.
Új lesz a szavazási módszer abban is, hogy szemben az előválasztással, amikor csak egy képviselőjelöltre, illetve egy miniszterelnök-jelöltre lehetett szavazni a listáról, ezúttal a februári döntőben az 5000 támogatót felmutatni képes államfő-aspiránsok listáján nem csak egy, hanem több – a tervek szerint két-három – személyt is meg lehetne jelölni, méghozzá a szimpátia sorrendjében. Magyar György szerint annak a matematikai modellnek a kidolgozása, hogy az így leadott voksok miként súlyozva válnak szavazatokká, a CÁJB-tag Mérő László matematikus és társai feladata lesz. (A CÁJB tagja még Fleck Zoltán jogszociológus, Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Szepesházi Péter lemondott bíró, ügyvéd, valamint Kaltenbach Jenő volt ombudsman is.)
A “Mondd, te kit választanál?” mottóval szervezett alternatív államfőválasztás további újdonsága, hogy szemben az előválasztáson kiválasztott jelöltekkel, akik a jövő tavaszi parlamenti választáson el is indulnak majd, a február végén győztesként kihirdetett köztársasági elnökjelölt nem méretheti meg magát valódi választási helyzetben. Az ok egyszerű: az elmúlt hónapokban a közvetlen államfőválasztást célzó ellenzéki Alaptörvény-módosítási javaslatok mind elbuktak a Fidesz ellenállásán, így a jövő májusban lejáró mandátumú Áder János utódját továbbra is az Országgyűlés választja meg még a parlamenti választások előtt. Vagyis mindenképpen a kormánypárti kétharmad – Orbán Viktor szavaival a “133 bátrak” – jelöltje lesz az új államfő.
| Közvetlen államfőválasztás – 30 éve téma |
A kormánypárti többség szavazásra sem engedte bocsátani nemrég az Alaptörvény-módosítására vonatkozó ellenzéki javaslatokat, pedig az abban megfogalmazottak, így a közvetlen államfőválasztás és a választási évben meghosszabbított államfői mandátum ötlete sem előzmény nélküli. Sőt, valójában már mindkét kérdés széles körű társadalmi vitában el is dőlt – igaz, több mint 30 évvel ezelőtt. 1989. november 26-án tartották a „négyigenes”-nek is nevezett referendumot, amelynek első kérdése az volt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” Minimális többséggel, 50,07 százalékkal az igenek győztek, ez alapján került sor Göncz Árpád megválasztására 1990 nyarán. A közvetlen elnökválasztásról szintén volt már népszavazás, 1990. július 29-én. A referendumot Király Zoltán független országgyűlési képviselő kezdeményezte, ám a nyári időpont miatt a 7,8 millió választó csupán 14 százaléka szavazott, így a népszavazás érvénytelen lett. Pedig 85,9 százalék mondott igent a köztársasági elnököt közvetlenül választására. Az érvénytelenség miatt azonban ez nem kötelezte az Országgyűlést, így néhány nappal később a képviselők maguk választották meg Göncz Árpádot. |
Elindíthatja az ellenzék közös jelöltként
Az így megválasztott új köztársasági elnök Magyar György szerint mindenképpen „Fidesz-báb” lesz, de az ellenzéki alternatív államfő kiválasztásával és felmutatásával sok százezer ember üzenhet a kormánypártoknak és a hozzájuk lojális „pártkatonának”, hogy ha az utóbbi hibázik és megbukik, vagy egy ellenzéki választási győzelem után változna a jogi környezet, “akkor itt egy alternatív államfő, aki széles körű társadalmi támogatottság mellett készen áll arra, hogy a helyébe lépjen”. Őt egyébként az ellenzék „megfuttathatja” – igaz, az esélytelenek nyugalmával – a parlamenti köztársaságielnök-választáson is, hiszen a szabályok szerint 40 képviselő együtt ajánlhat jelöltet, akiről szavazni kell.
Pontosan ez történt a legutóbbi választásnál, 2017-ben is, amikor az ellenzéki pártok közös jelöltet állítottak, Majtényi László személyében. Indítása a Fidesz-kétharmad miatt csupán szimbolikus volt, mivel leginkább az volt az értelme, hogy országjárásán és jelölti programbeszédében felhívhatta a figyelmet arra: szükség van egy demokratikus, szabad Magyarországra. Ugyanezt a szimbolikus lépést most is megtehetnék az ellenzéki pártok a szimpátiaszavazáson győztes államfőjelölttel. Ráadásul a hvg.hu korábban megírta:
az előválasztásban részt vevő parlamenti pártok amúgy is nyitottak arra, hogy a Fidesz jelöltjével szemben felmutassanak egy közös államfőjelöltet.
Magyar György szerint az alulról jövő civil kezdeményezés poltikailag hasznos volna: széles körben legitimálná a közös ellenzéki köztársasági elnök-jelöltet, a Fidesz által sulykolt kampányüzenetekkel szemben tematizálná a közbeszédet, fenntartaná a mozgósítást, újra aktivizálná az előválasztók sok százezres táborát, talán új szavazókat is bevonva.
Az ügyvéd nem mellékesen megjegyezte, milyen sok veszélyt hordozhat egy Fidesz-jelölt államfő. Például egy sikertelen kormányalakítási megbízás után feloszlathatja a parlamentet és új választást írhat ki, de megbéníthatja egy ellenzéki kormány munkáját azzal, hogy jogkörével élve az új többség által hozott akár összes törvényt megküldi az Alkotmánybíróságnak kontrollra – sorolta.
Már több név is forog mindkét oldalon
Mivel bárki ajánlhat bárkit alternatív államfőnek, az esetleges indulók skálája igen széles lehet, de néhány név már most forog ellenzéki, civil körökben. A hvg.hu értesülései szerint jelölést kaphat az ellenzéki előválasztáson Márki-Zay Péter mögött a második helyen végzett DK-s Dobrev Klára, a miniszterelnök-jelöltként még az első forduló előtt kieső Pálinkás József volt MTA-elnök, az Új Világ Néppárt elnöke, és a közelmúltig szintén az MTA-t vezető Lovász László matematikus éppúgy, mint a 2017-es közös ellenzéki államfőjelölt Majtényi László vagy Horváth Aladár roma jogvédő.
Ami a Fidesz–KDNP államfőjelöltjét illeti, róla jóval korábban megindult már a találgatás. A kormánypártoknál régóta forog Trócsányi László EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter, Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke és Csák János üzletember, volt londoni nagykövet neve. Legújabban pedig a 2012-ben is lebegtetett Kövér László házelnöké is előkerült. A Fidesz az utolsó pillanatig igyekszik titkolni befutó jelöltjét, bár 2005-ben még szimpátiaszavazást rendezett a jobboldal államfőjelöltjéről (ezen Mádl Ferenc nyert, de ő nem akart újabb ciklust, így a Fidesz a második Sólyom Lászlót támogatta, akit meg is választottak). Sőt, ahogy a legutóbbi parlamenti választások előtt, most ismét felmerült, hogy Orbán Viktor foglalná el a – kibővített hatáskörű – államfői posztot:
Orbán lehetne államfő, de akkor azt hihetnék, hogy elhagyja a Fidesz süllyedő hajóját
Ahogy a legutóbbi parlamenti választások előtt, most ismét felmerült, hogy Orbán Viktor foglalná el a - kibővített hatáskörű - államfői posztot. A kormányfő mérlegel.
Példa nélküli az időzítés Schmitt miatt
Eddig nem volt rá példa, hogy az államfőt a már lejáró mandátumú képviselők szavazzák meg egy közelgő parlamenti választás árnyékában. Olyan is csak egyszer, 2010-ben történt, hogy ugyanarra az évre esett az államfő- és a parlamenti választás. Ám akkor az új köztársasági elnököt, Schmitt Pált már a választás után megalakult, kétharmados kormánypárti többségű parlament szavazta meg, és ahogy 1990 óta minden elődje, ő is augusztus elején lépett hivatalba. Akkoriban nem szabályozták, hogy legkorábban mikor lehet megválasztani az új államfőt, emiatt a jobboldal attól tartott, hogy a baloldal a parlamenti többségét kihasználva, még 2010 elején megválaszthatja a saját jelöltjét.
Az MSZP élhetett volna ezzel a jogi kiskapuval, de nem tette, mert úgy látta, hogy az új államfőt már az új összetételű parlamentnek kell megválasztania. Ma már az ilyen trükközést biztosító jogi kiskapu nem is létezik, mivel a Fidesz-kétharmad által megszavazott új Alaptörvény már behatárolja az államfőválasztás időpontját: az utódot a hivatalban lévő elnök mandátumának “lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal” kell megválasztani. Önmagában még ez a szabály sem engedne meg tehát túl korai választást, és
ha nem borult volna fel az évtizedes menetrend, akkor jövőre legkorábban június elején választhatna az akkor már új összetételű parlament államfőt.
Göncz Árpád 1990. augusztus 3-i hivatalba lépése óta kiszámítható volt, hogy mivel az államfők mindig kitöltötték ötéves mandátumukat, mindig augusztus elején volt váltás. Egészen addig, míg Schmitt Pál hivatali ciklusa kevesebb mint felénél, 2012. április 2-án le nem mondott a hvg.hu által feltárt plágiumbotránya miatt. Schmitt utódjaként Áder János 2012. május 10-én lépett hivatalba, majd újraválasztását követően, 2017. május 10-én másodszor is. Utódját tehát az Alaptörvény szerint jövőre, március-áprilisban választhatja meg még a jelenlegi összetételű parlament.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Orbán lehetne államfő, de akkor azt hihetnék, hogy elhagyja a Fidesz süllyedő hajóját
Ahogy a legutóbbi parlamenti választások előtt, most ismét felmerült, hogy Orbán Viktor foglalná el a – kibővített hatáskörű – államfői posztot. A kormányfő mérlegel.
Kövér: A kormányoldal még nem tárgyal az államfői posztról
Áder János lehetséges utódja még nem téma, ugyanakkor az államfőválasztást szerinte jobb lenne korán megejteni – mondta a házelnök.
