Hiába szüntette meg bűncselekmény hiányában az eljárást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter által közzétett Varga Judit-hangfelvétel ügyében, az mégsem tekinthető lezártnak, írta Magyar György ügyvéd oldalán, a magyarugyved.blog.hu-n. Magyar ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállamisági eljárás lezárása érdekében született egy új szabályozás: a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatos bűncselekményekben folytatott eljárás megszüntetése ellen bárki felülbírálati indítványt nyújthat be, amelyről a bíróság dönt.

Magyar György felidézi, hogy a hangfelvétel ügyében indított eljárásban többek között három minisztert – Varga Juditot, Rogán Antalt és Gulyás Gergelyt – is tanúként hallhattak ki. A Varga vallomásában arról beszélt, hogy amikor a Magyar Péter által rögzített hangfelvétel készült, akkor „irányított beszélgetést művelt”, míg Rogán Antal úgy nyilatkozott, hogy soha senkit nem kért fel az ügyiratok manipulálására. Mindezt nagyjából az érintettek bemondása alapján rögzítette az ügyészség.

Három erős állítása volt a Tisza Párt alelnökének:

• Rogán Antal és/vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl–Völner-ügyben,

• a kormány már jóval a korrupcióval vádolt Schadl György őrizetbe vétele előtt tudott arról, hogy megfigyelik Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest – akit erre Rogán állítólag figyelmeztetett is –, valamint

• Schadl Rogán Antal embere volt.

Az ügyészség azonban ezek közül egyetlen állítást sem talált megalapozottnak, hiszen a volt igazságügy-miniszter otthon csak „pletykálkodott”, ahol nem volt igazmondási kötelezettségese.

Magyar György kiemeli azonban, hogy a parlament 2022-ben az Európai Bizottság nyomására módosította a büntetőeljárási törvényt. Korábban ügyészségi nyomozás ellen csak a vádhatósághoz lehetett kifogást benyújtani, ahhoz, amely a döntést is hozta. A mostani előterjesztés szerint azonban „az eljárásban kulcsszerepet kaphat az a kívülálló, de a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy egyes kiemelt bűncselekményekben folytatott eljárásban a nyomozás megszüntetése ellen felülbírálati indítványt nyújtson be, amelyről nem az ügyészség, hanem végső soron a bíróság dönt.”

A felülbírálati szabályozásnak három vitatható pontját is felsorolja azonban Magyar:

• Szerinte az erősen kérdéses, hogy erre jó fórum-e a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája, hiszen más felkészültséget és tapasztalatokat igénylő szakbíró kellene, hogy dönthessen a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményről.

• Gondot jelenthet emellett, hogy a felülbírálati indítvány előterjesztője majd csak sokadik kör után az ügyészség honlapján közzétett anonimizált határozatból dolgozhat – tehát a nyomozás teljes anyagát nem ismerheti meg.

• Valamint az is nehézséget okoz, hogy „az új szabályozás olyannyira bonyolult, hogy azon egy laikusnak szinte esélye sincs eligazodni. Kész szerencse, hogy a felülvizsgálati indítvány benyújtását jogi képviselethez kötik” – tette hozzá Magyar György.