Orbán Viktor ismét emelte a tétet a Fidesz már így is magas fokozaton pörgetett háborús és terrorveszéllyel való kampányriogatásában. A miniszterelnök csütörtökön – mielőtt megszemlélte a Puskás Ferenc Stadionnál a BL-döntő előkészületeit – a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) ülésén vett részt, mert állítása szerint
a közel-keleti háború közvetlenül érinti Magyarország biztonsági helyzetét.
A TKB ülése és Orbán friss bejelentése a közvetlen érintettségről azért szintlépés, mert néhány napja, február 28-án, közvetlenül az Irán elleni amerikai–izraeli támadás után még azzal jelentette be a miniszterelnök a terrorfenyegetettség fokozatának közepesről magasra emelését, hogy „az iráni események közvetett hatást gyakorolhatnak” a biztonsági helyzetre.
Orbán Viktor bejelenti, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik
Facebook / Orbán Viktor
Vagyis Orbán pár napja még csak feltételes módban és közvetett hatást említett, ami fel is vetette a kérdést, jogszerű volt-e a terrorfokozat emelése, hiszen az akkor indokolt, ha „ellenőrzött információk konkrét veszélyeztetettségre utalnak, vagy terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre”.
A már megtett intézkedés előfeltételét – a konkrét, közvetlen veszélyre hivatkozást – tehát csak utólag hozta elő Orbán, és ami a részleteket illeti, ezúttal sem árult el semmi kézzelfoghatót, hanem általában emlegetett terrorveszélyt. Azt mondta: a tömeges migráció révén a közel-keleti terrorista szervezetek berendezkedtek és megerősödtek Nyugat-Európában, és
most arra számítunk, hogy az Európában lévő terrorista sejteket aktivizálni fogják (...) a terrorelhárítással foglalkozó szervek működését magasabb készültségi fokozatba helyeztük.
Óvintézkedésként pedig újabb, a fegyveres katonai védelemhez hasonlóan látványos intézkedést is bejelentett: „a Magyarországra érkező külföldi személyforgalom ellenőrzését megerősítettük”.
Orbán friss nyilatkozatát az elmúlt hét eseményeinek sorába illesztve inkább kampánycélú kommunikációs spirált láthatunk, amelynek nem is titkolt célja a biztonságot és erőt felmutató kormány képének erősítése, és annak sulykolása, hogy a határainktól 3000 kilométerre – amúgy Orbán békepárti szövetségese, Donald Trump miatt – kitört háború hatása súlyos.
(Ekkor még nem hangzott el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegető mondata, és arról sem értesült a nyilvánosság, hogy a magyar hatóságok feltartóztattak egy ukrán pénzszállítót, személyzetét pedig őrizetbe vették – ezek az események egész másfelé terelték a figyelmet a közel-keleti fenyegetésről.)
A terrorskála emelése és az ilyen jellegű támadások lebegtetése nehezen értelmezhető másként, mint az elemi félelmi ösztön politikai célú kihasználása – hacsak nincs valós bizonyíték rá. Az ilyesmi morálisan elítélendő, de nem lenne példa nélküli még a rendszerváltás utáni időszakban sem.
Talán már kevesen emlékeznek rá, hogy 2006 március végén – alig tíz nappal a parlamenti választások kezdete előtt – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben drámai bejelentést tett: „külföldi bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával robbantásokat kívánnak Magyarországon elkövetni, (...)
a robbantások tervezett helyszínei a választási nagygyűlések.
Szakértők akkor felhívták a figyelmet, hogy nem tartozik az európai szervezett bűnözői körök módszerei közé a nyilvános rendezvényeken robbantás, továbbá a szervezett bűnözés gazdasági jellegű, nem áll érdekében a politikai motivációjú robbantás, ám Gyurcsány kitartott a fenyegetettség mellett, jelezve, hogy megvédik az országot.
Gyurcsány Ferenc még 20 éve, kormányfőként figyelmeztetett terrortámadásra
Reviczky Zsolt
Az ellenzéki Fidesz erre kampányriogatással vádolta Gyurcsányt, felvetve, hogy talán csak blöfföl. Miután kiderült, hogy az állítólagos forrás, a szlovák titkosszolgálat jelzése mégsem annyira erős, Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának akkori fideszes elnöke „titkosszolgálati sakkjátszmát” emlegetve kijelentette:
az is veszélyes a demokráciára, ha megtévesztő fenyegetésekkel félelmet keltenek.
Most, 20 év elteltével, ugyancsak Kövér László beszélt amúgy a minap a Telexnek nyilatkozva más megközelítésben, de a választási kampány apropóján szerinte szükséges jogszabályi szigorításokról, mondván: „a félrevezetésnek, az emberek manipulálásának azért csak kellene valami jogi gátat szabni, ha már erkölcsi gátja nincsen”.
Pedig vannak jogi gátak, több is, mint 2006-ban. Ugyanis már a Fidesz vezette be a Covid-járvány idején a rémhírterjesztés fogalmát. A büntetőkódex szerint akár 3 év börtönt kaphat, aki közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas zavar vagy nyugtalanság keltésére.
https://hvg.hu/360/20260302_terrorkeszultseg-terrorfokozat-iran-kozel-keleti-helyzet-jogszeru-orban
De Orbán Viktor elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján sokakban felmerülhet az a kérdés is, hogy vajon amit mond, kimerítheti-e a háborús uszítás fogalmát. Erről a jog azt mondja, hogy ezt a bűntettet az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít vagy háborús hírverést folytat – ezért pedig akár öt év szabadságvesztéssel is büntethető.
Felmerülhet még akár a közveszéllyel fenyegetés lehetősége is, amiről a Btk. azt írja: három év börtön járhat annak, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. Ha ezzel a köznyugalmat súlyosan megzavarja, a büntetési tétel öt évre nő.
A HVG megkereste Magyar György ügyvédet, hogy a fenti Btk.-tényállások ráillenek-e Orbán nyilatkozataira. Az ügyvéd szerint ugyan „nyilvánvaló hazugság”, és sokak szerint látszólag rémhírterjesztés is lehet a Fidesz részéről „gőzerővel folytatott hisztériakeltés, ami a kormánypártnak az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése idején bejött”, ám úgy látja,
felesleges ezek miatt feljelentést tenni, mert az ostoba üzeneteket a Btk. szerencsére nem szankcionálja.
Magyar György szerint az osotba üzeneteket a Btk. nem szankcionálja
Túry Gergely
Magyar György szerint Orbán kijelentései azért nem számíthatnak jogi szempontból rémhírterjesztésnek, mert nincs közveszély, ami nélkül viszont a bűnösség sem állapítható meg. A háborús uszítás pedig az ügyvéd szerint azért nem róható jogilag a Fidesz terhére, mert fel sem vetődött, hogy a kormány fegyveres konfliktusba lépne.
Ami pedig a közveszéllyel fenyegetést illeti, Magyar felvetette: mi szükség lenne a kritikus infrastruktúra fegyveres erőkkel történő védelmére, ha nem számít a kormány az esemény bekövetkeztére? Csakhogy – tette hozzá –, a közveszéllyel fenyegetés nem valósulhat meg tényállásszerűen, mivel mindenki tudja, hogy Ukrajna biztosan nem nyit újabb frontot.
Az ügyvéd a HVG-nek azt mondta, „rémisztő fenyegetésekkel folyik a választási kampány, ide süllyedtünk”, és „ettől az őrülettől a jog nem ment meg minket”. Megjegyezte: „a társadalomra veszélyes cselekményeket a Btk. határozza meg, a még nem kriminális őrület és a normalitás közötti határokat meg a józan ész”.
Feljelentette a Fidesz AI-videóját a DK
A kormánypártok kampányelemévé tett, emiatt sokak felháborodását és éles politikai vitát is kiváltó kivégzéses AI-videót rémhírterjesztésért jelentette fel néhány hete a Demokratikus Koalíció (DK). A párt szerint ugyanis rémhíreket terjeszt a Fidesz, amikor a videón azt állítják: ellenzéki győzelem esetén valós esély van arra, hogy magyarországi apákat végezzenek ki az ukrajnai háborúban. Erre mondta azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter később egy kormányinfón, hogy a videót ugyan nem látta, de „a háború az borzalmas (...) amit látunk, az a háború valósága”.
Orbán Viktort egyébként Magyar Péter tavaly nyáron feljelentette rémhírterjesztésért, amiért a kormányfő tényként állította a Tisza Párt politikusairól, hogy összejátszottak az ukrán titkosszolgálattal. Csakhogy az ügyészség elutasította a feljelentést, mondván: a kormányfő állítása lényegében politikai vélemény volt.
(Nyitóképünkön Orbán Viktor a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén március 5-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)
