A Magyar Nemzeti Bank elnöke volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjának a vendége, ahol véleményt mondott a kormány új gazdaságpolitikájáról, és kifejtette, hogy a hazai válság oka az infláció helytelen megítélése, viszont most az évtized legjobb két éve következik.
A közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek, derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara minimálbér-kutatásának első jelentéséből.
A Nagy Elek által vezetett új MKIK-elnökség költségvetésbarát, a kormányzati akciótervhez illeszkedő javaslatokat fogadott el, a végrehajtásban együtt kívánnak működni a kormánnyal.
Az MKIK új vezére szerint eddig jól mentek az érdekegyeztetések, de mehetnének még jobban is.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: csempekirályból őfelsége érdekképviseletise és munkavállalás a 21. században.
Nagy Elek szerint a reneszánsz központjában az ember állt, a kamarai reneszánsz középpontjai pedig a vállalkozások lesznek.
Az új elnök a BKIK eddigi vezetője, Nagy Elek lesz.
Átalakul a fogyasztóvédelem, legalábbis intézményileg biztosan: a téma a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, és a miniszter azt ígéri, hogy az intézményeket közelebb viszi a fogyasztókhoz. Ehhez azonban egységesíteni kellene a fogyasztóvédelmi szervezeteket, frissíteni az évtizedes honlapokat, brüsszelezés helyett hasznos információkat adni az óriásplakátokon a fogyasztóknak, és Parragh László iparkamarája helyett a civil fogyasztóvédőket kellene helyzetbe hozni. Velük azonban még csak nem is tárgyalnak a tervezett változásokról.
MKIK elnöke kevés esélyt lát arra, hogy a nyugaton dolgozó magyarok százezreit haza lehetne csábítani.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány.
Ugyan a Nemzeti Választási Bizottság már augusztusban hitelesítette a párt kezdeményezését, ám a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kúrián támadta meg a végzést, majd az Alkotmánybírósághoz is eljutott az ügy.
Sikeresnek ítélte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évét az elnök, a jövő évtől pedig a teljes magyar gazdaságtól sikereket vár.
Tovább tart a jegybank és az MKIK elnöke közötti szócsata.
A Jobbik javaslata átment az NVB-n, a pártnak most aláírásokat kell gyűjtenie. Ön szerint mi legyen a "hozzájárulás" sorsa? Szavazzon a cikkünk végén.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, jövő heti kormányzati bejelentéseket vázolva kijelentette: a vállalatokat ki kell szabadítani a fix áras áramszerződések csapdájából. A napokban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magas áron fixált céges áramszerződésekbe való kormányzati beavatkozást sürgette.
A háború miatt 2022-ben nagyon magasak voltak az energiaárak – erre pedig a kkv-k is ráfaragtak, mert a magas árakon kötöttek 2023-ra szerződéseket.
Gyenge képességű képviselőkről is beszélt a kamara elnöke.
Az államtitkár szerint az MKIK együttműködik a kormánnyal a nemzetgazdaság fejlesztésében és a magyar emberek életminőségének növelésében, ehhez pedig kell az évi 5 ezer forint.
Egy nem is annyira párhuzamos univerzumban Pintér Sándor fogná magát, és összevonná a Kereskedelmi és Iparkamarát a Magyar Orvosi Kamarával. Litkai Gergely el is képzelte, milyen lenne a miniszteri beszéd, ahol ezt bejelenti. Nem kell itt összevissza szülögetni, csak rendben, fegyelmezetten. Az élethez nem kell úgy ragaszkodni, a Himnusz is megmondja: "itt élned, halnod kell". Ha kell, a kórházak helyén is Samsung-gyár lesz. A kérdésekhez nem érteni kell, hanem választ adni rájuk!
Boldog összefonódásban dolgoznak az Orbán-rendszer udvari kamarái és a rendszer csókosai. Kormányközeli cégekkel üzletelnek, és a kormány kritikája helyett legfeljebb az ellenzéki szereplőket támadják.
