#Magyarország

Fagyos hangulatban találkozik Szijjártó és Kuleba, de hogy jutott a mélypontra a magyar-ukrán viszony?

Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.








Befektetés, hobbi, újrakezdés – mesélnek a magyarok, akik nélkül nem működne a turizmus Ausztriában

Mekkora ugrás 50 fölött -– nulla idevágó tapasztalattal – panziót nyitni Bécsben? És 60 fölött, a hobbiból vett hatalmas házat átállítani vendéglátásra? Egyáltalán, mekkora sikersztori az osztrák turizmus, és mivel tartanak sakkban magyar dolgozók? Eljön az a pont, mikor az ember már nem "Auslander"? Mikortól lesz otthonos Bécs? Erről beszélgettünk Ausztriában élő és dolgozó magyarokkal. A cikk a magyarok Ausztriában sorozatunk része.





Lenin 100 évvel ezelőtti halálakor a bolsevikellenes magyar sajtó belesétált a szovjet propaganda csapdájába

Lenin száz évvel ezelőtti halálával a korabeli magyar sajtóban is kiemelten foglalkoztak, s a temetésig valóságos kommentárláz tombolt, néhány félreértéssel és több telitalálattal. Vörös cár, Antikrisztus, legvérengzőbb zsarnok – írták róla, de szorgosan beszámoltak arról is, hogy "a mínusz 30 fokos hidegben négy nap alatt mintegy egymillió gyászoló vonult el" a Vörös téri ideiglenes mauzóleum előtt és "200 ezer ember kérte azonnali felvételét a bolsevik pártba".






Manfred Weber: Nem szabad megalkudni Magyarországgal

Az Európai Néppárt vezetője szerint keménynek ígérkezik az a hat hónap, amikor Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és csak az nyugtatja, hogy közvetlenül a választások után nem szoktak új szabályozások születni.