Befektetés, hobbi, újrakezdés – mesélnek a magyarok, akik nélkül nem működne a turizmus Ausztriában
Mekkora ugrás 50 fölött -– nulla idevágó tapasztalattal – panziót nyitni Bécsben? És 60 fölött, a hobbiból vett hatalmas házat átállítani vendéglátásra? Egyáltalán, mekkora sikersztori az osztrák turizmus, és mivel tartanak sakkban magyar dolgozók? Eljön az a pont, mikor az ember már nem "Auslander"? Mikortól lesz otthonos Bécs? Erről beszélgettünk Ausztriában élő és dolgozó magyarokkal. A cikk a magyarok Ausztriában sorozatunk része.
Egyre több magyar próbál Ausztriában szerencsét: az osztrák társadalombiztosítás 2023-ra vonatkozó adatai szerint 121 ezren dolgoztak kint, majdnem annyian, mint a németek.
A legnépszerűbb hely a magyar határhoz közeli Alsó-Ausztria, ahol több mint 22 ezer dolgozott. Ezt követi Burgenland, ami közvetlenül a magyar határ túloldalán van. Ott átlagosan 21 673 ember talált munkát. Ebben a tartományban a külföldi munkavállalók kétharmada magyar volt, Alsó-Ausztriában 16 százalékuk, míg Ausztria egészét nézve átlagosan minden nyolcadik külföldi dolgozó Magyarországról érkezett.
Sokan nem csak dolgozni járnak át, hanem ki is költöznek Ausztriába. Számuk jelentősen nőtt, egy 2021-re elérte a 94 ezret.
Erre a térképre kattintva követhetik, hogyan lett egyre több és több magyar Ausztria-szerte:
A statisztikában ágazati bontásban nem részletezik a külföldi munkavállalókat, de egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakértő szerint nem tévedünk, ha azt feltétezzük, hogy a külföldiek körében népszerű munkát választja a legtöbb magyar is.
Megkérik az árát
Ez alapján a gyártóipar, árutermelés, a kereskedelem és járműjavítás, a vendéglátás és az egyéb üzleti kategóriába sorolható szolgáltatások körében foglalkoztatják a legtöbb magyart.
Bizonyos régióknál azt sem túlzás állítani, hogy
a magyarok nélkül biztos nem működne a turizmus.
Ezt Krisztina mondta a hvg360-nak, aki az egyik muraui vendégház tulajdonosa és üzemeltetője.