„Magyarország marad az utolsó ország az EU-ban, ahol még mindig vényköteles a 72 órás sürgősségi fogamzásgátló tabletta” – ezzel a felütéssel indított petíciót a Patent Egyesület múlt héten a Facebookon azért, hogy az említett tabletta itthon is recept nélkül legyen kapható. Az online aláírásgyűjtéshez egy hét alatt több mint 36 ezer ember csatlakozott.

Szembemenve az EU ajánlásával

Jelenleg még Lengyelországban sem lehet csak úgy besétálni a gyógyszertárba az esemény utáni tablettáért, de Donald Tusk lengyel miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy a teljes kormánykoalíció támogatja azt a javaslatot, amely ezt a gyógyszertípust ismét vény nélkül kaphatóvá fogja tenni. Ugyanis Lengyelországban 2015 és 2017 között nem kellett orvosi ajánlás ahhoz, hogy a nők hozzájuthassanak ehhez a készítményhez, de a Jog és Igazságosság (PiS) az abortusz-betiltást előkészítő retorikája részévé tette a sürgősségi fogamzásgátlók elleni küzdelmet is.

Így történhetett meg az, hogy miközben más országok az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) 2015-ös engedélye és az Európai Bizottság döntése alapján a kétezertízes évek második felében sorra recept nélkül megvásárolhatóvá tették a sürgősségi fogamzásgátló 120 óráig bevehető verzióját, Lengyelország előbb maga is lazított, de 2017-ben visszacsinálta az egészet.

Tusk szerint ezzel „sok esetben gyakorlatilag nullára redukálódott annak az esélye, hogy a gyógyszerhez hozzájuthasson az, akinek szüksége van rá”.

Az, hogy a PiS-t leváltó kormánykoalíció élén Dunald Tusk rögtön a miniszterelnöksége első hónapjában foglalkozik a kérdéssel, nagy jelentőséggel bír: azt üzeni, hogy a nők jogai nem sorolhatók hátra Tusk „jogállam-visszaállítási missziójában".

A lengyel kormány szerdán el is fogadta azt a törvényjavaslatot, amely a 15 év feletti nők számára engedélyezné, hogy vény nélkül vásárolhassanak sürgősségi fogamzásgátlót.

Donald Tusk: Helyre akarom állítani a jogállamot

Ellenfelei éppen jogtiprással, diktatúra bevezetésével vádolták a csütörtöki nagy tüntetésen.

Magyarországon 2011-ben egy másfél éves, még 2009-ben indult engedélyezési eljárás után az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) engedélyezte egy sürgősségi fogamzásgátló készítmény recept nélküli forgalomba hozatalát, de a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után az OGYI beleolvadt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetbe (GYEMSZI), amelynek főigazgatója azonnal felülvizsgálatot rendelt el az ügyben, amint az bekerült a hírekbe. Végül a GYEMSZI a konkrét gyógyszer forgalomba hozatali engedélyt hivatalból úgy módosította, hogy az is csak receptre legyen kapható.

2015-ben az EU-s ajánlással szembemenve, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is ragaszkodott ahhoz, hogy a sürgősségi fogamzásgátlók semelyik fajtájához ne lehessen recept nélkül hozzájutni.

Ezt betegbiztonsági kockázatokkal indokolták, annak ellenére, hogy a WHO állásfoglalása szerint biztonságos módszer az esemény utáni tabletta alkalmazása, ráadásul az ENSZ szakbizottsága, a CEDAW már két évvel korábban, 2013-ban azt szorgalmazta, hogy a magyar állam szüntesse meg a sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelességét.

A jelenlegi rendszerben alapesetben lakhely szerint illetékes nőgyógyászati rendelőben vagy a háziorvosnál írják fel a receptet, de könnyen előfordulhat, hogy erre nincs azonnal lehetőség.

Hiába hívják 72 órás tablettának, nem mindig van három nap a beszerzésére

Egy olvasónk, V. levélben írta meg nekünk a történetét. Ő a koronavírus idején, szombat éjjel, egy kiszakadt óvszer miatt hívta fel az ügyeletet, hogy receptet kapjon.

Mivel ekkoriban a járványhelyzet miatt eleve szinte mindent telefonon kellett lebonyolítani az orvosokkal, azt hittem, ez olyan sürgős eset, amit könnyű elintézni: elmondom, hogy szükségem van a gyógyszerre, felírják nekem a felhőbe, kiváltom, beveszem és kész, az egészet magam mögött tudhatom.

Az ügyeleten azonban nem így látták, azt mondták neki, hogy ez a háziorvosára vagy a nőgyógyászatra tartozik, hívja őket hétfőn.

Mondtam, hogy nem akarok hétfőig várni, mert a ciklusom közepén járok, vagyis nagy a veszélye annak, hogy teherbe esek”

– meséli V., aki válaszul megkapta, hogy nem véletlenül hívják a sürgősségi fogamzásgátlót 72 órás tablettának, ráér még bevenni.

Képünk illusztráció.

AFP / DPA / Fabian Sommer

Itt érdemes kitérni arra, hogy hogyan működik ez a gyógyszer. Lengyelországhoz hasonlóan ugyanis Magyarországon is jelen van a politikai diskurzusban az az álláspont, amely az esemény utáni tablettát összemossa az abortusztablettával, itthon ezt a leghangosabban a Mi Hazánk képviseli.

Pedig ahogy az erről szóló korábbi cikkünkben Benkovics Júlia, nőgyógyász elmagyarázta, a sürgősségi fogamzásgátló tabletták csak megelőzni képesek a terhességet, megszakításra nem alkalmasak. A terhesség ugyanis a petesejt és a spermium találkozásának pillanatában jön létre. Ahogy az orvos fogalmazott:

Az esemény utáni fogamzásgátló tabletta azt az agyi LH-csúcsot gátolja meg, ami kiváltja a peteérést, vagyis azt akadályozza meg, hogy a petesejt egyáltalán elinduljon erre a randevúra.

A rendszeresen szedett hormonális fogamzásgátló tabletta is ugyanezen az elven működik, csak az a progesztint (azaz szintetikus sárgatesthormont) kisebb mennyiségben adagolva gátolja a peteérést.

Nem az a baj a sürgősségi fogamzásgátlással, hogy hány tabletta fogy Magyarországon

Az esemény utáni tabletták eladási számai nem mondanak el többet az abortuszról, mintha az óvszereladási statisztikákat nézegetnénk.

Hiába igazolják a kutatások azt, hogy az esemény utáni tabletták a fajtájuktól függően az aktust követő 72, vagy akár 120 órában alkalmasak lehetnek a terhesség megakadályozására, a konkrét esetekben ezt az időablakot elsősorban az adott nő ciklusa határozza meg. Ha a peteérés előbb bekövetkezik, mint ahogy hozzájut a sürgősségi fogamzásgátlóhoz, akkor a készítmény már nem használ.

V. végül az ügyeletnél feladta a próbálkozást, és egy hasonló helyzetet korábban már megtapasztalt barátja segítségével eljutott egy olyan magánklinikára, ahol a járvány ellenére személyesen meg kellett jelennie ahhoz, hogy megkapja a receptet.

Neki a felírással és a gyógyszertár ügyeleti díjával együtt így több mint 40 ezer forintba került ennek az egy szem gyógyszernek a beszerzése, de V. így is szerencsésnek tartja magát. Két évvel később ugyanis volt egy olyan szobatársa a kórházban, akinek hasonlóan indult a sztorija: hétvégén, éjjel kiszakadt óvszerrel. A szobatárs már be tudott menni személyesen az ügyeletre, de így is elhajtották. Ő végül csak másnap, online konzultációt áruló, sürgősségi nőgyógyászaton kapott receptet, de mire be tudta venni a tablettát, már késő volt, terhes lett.

Patent: Ez a vita a nők feletti kontrollról szól

A Patent Egyesület szerint egyáltalán nem egyedi V.-ék tapasztalata. A petíciót hirdető közleményükben felidéztek egy konkrét, közelmúltbeli esetet, ami egy magyarországi háziorvossal nem rendelkező, külföldi diáklány kálváriájáról szólt. Ő még azt is megkapta egy orvostól, hogy azért se írna neki receptet, mert az orvos „nem támogatja az abortuszt.” A Patent ehhez azt írta,

nap mint nap hallunk történeteket nőktől, akik egy elszakadt óvszer, vagy akár a férfi partner hazugsága, erőszakossága miatt órákat utaznak az ügyeletre, akiket rendelőről rendelőre küldözgetnek, hogy aztán megalázó megjegyzések kíséretében jussanak hozzá a gyógyszerhez.

Az egyesület petíciójának követelései között épp ezért szerepel az is, hogy az egészségügyi dolgozók korszerű képzést kapjanak a női reprodukcióról.

AFP / Science Photo Library / Peakstock

Ezenkívül a Patent azt is el akarja érni, hogy az iskolai kerettantervben is kapjon helyet a szexedukáció, és ezen belül fektessenek nagy hangsúlyt a partnerek kölcsönös felelősségének, illetve a férfiak és nők egyenlőségének hangsúlyozására.

Azok, akik nem abortuszellenességből érvelnek az ellen, hogy a sürgősségi fogamzásgátlók vény nélkül kapható készítmények legyenek Magyarországon, leginkább arra hivatkoznak, hogy ha túl könnyen hozzáférhető lenne, akkor a nők túl gyakran élnének vele, akár más fogamzásgátlószerek helyett is ezt alkalmaznák.

A Patent szerint ez mutatja meg leginkább, hogy az esemény utáni tabletták vénykötelessége körüli vita a nők feletti kontrollról szól, „ez az érv ugyanis azt sugallja, hogy a nők felelőtlenek, megbízhatatlanok, nem képesek informált döntést hozni a saját testükről, ezért szigorú szabályokra van szükség azért, hogy megregulázzák, kordában tartsák őket.”

Azt, hogy a nők gyakrabban használnának sürgősségi fogamzásgátlót, ha az orvosi recept nélkül elérhető a számukra, már a kilencvenes években cáfolta egy skóciai kutatás.

Több mint ezer nőt figyeltek egy éven keresztül, a vizsgált alanyok egyik része kapott egy esemény utáni tablettát, ami helyett bármikor kérhetett újat recept nélkül, a másik csoportba tartozó nőknek viszont csak orvos írhatta fel a gyógyszert. Bár az első csoportba tartozók közel fele élt legalább egyszer a kísérlet során a recept nélküli sürgősségi fogamzásgátlóval, a második csoportnak pedig csak a harmada, abban már nem volt különbség a két csoport között, hogy hány nő vett be egynél többször ilyen tablettát.

A Columbia Egyetem kutató nőgyógyásza, Carolyn Westhoff szerint a sürgősségi fogamzásgátlás ismételt alkalmazása egyáltalán nem jelent egészségügyi veszélyt. Emellett úgy véli, azért sem kell tartani attól, hogy ha vény nélkül kapható az esemény utáni tabletta, akkor azt úgy fogyasztanák a nők, mint a cukorkát, mert

hosszú távon egy folyamatos fogamzásgátló módszer használata hatékonyabb, olcsóbb és kényelmesebb, mint a sürgősségi fogamzásgátlás.