A kormányzati gazdaságpolitika csúcsra járt a nyáron. A számtalan lépés közt akad alapvetően pozitív trendre felülő látszatintézkedés, akad csekély hatású változtatás és sok-sok megszorítás. Az biztos, hogy jobb lesz – most annyira rossz a helyzet, hogy ennél már csak jobb lehet. Elemzés.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte. A vártnál magasabb infláció segíti az államháztartást, ezzel együtt megszorításokra és/vagy a hiány elengedésére lesz szükség.
Nem „Brüsszel” valamiféle hóbortja miatt van szükség a kiadási felülvizsgálatra, hanem azért, mert a kormány ezt vállalta a helyreállítási pénzekhez való hozzáférésért. De a költségvetési egyensúlyt ettől függetlenül helyre kell állítani, az államadósság finanszírozása óriási teher, a közkiadások rendszere egy merő káosz. A kormány valójában 2022 közepe óta egyik megszorítást vezeti be a másik után, még akkor is, ha az ellenzéknek egy kedd este közölt kormányhatározatból jutott eszébe erről beszélni.
Szokatlan időpontban, hétfőn délelőtt tartott kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra. A kormány elmondásuk szerint tömeges felmondásra az oktatásban nem számít, az ukrán hadifoglyok szabadításáról pedig - nevük elhallgatásával ugyan - de tájékoztatták Ukrajnát is. Árplafont kapnak a vállalkozások áramszerződései, de változik a Szép-kártya is. Minden a kormányinfóról egy helyen.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
Több mint kétórás vita után úgy döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy nem fizetnek ki 25 milliárd forintot az államnak. A fideszes képviselők sem szavaztak nemmel, hanem tartózkodtak.
A BBC ideiglenes hírigazgatója levelet küldött a legnépszerűbb tévéhíradós és rádiós műsorvezetőknek: fontolják meg a korai nyugdíjazást. A levél bombaként robbant a szerkesztőségekben, ahol a hangulat a mélypontra zuhant a brit közszolgálati médiában.
Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.
Az adventi díszkivilágítást is korlátozzák, a hivatalokban pedig nem lehet több 20 foknál.
Szombathelynek 3,2 milliárd forintot kellene megspórolnia, a most bejelentett csomag ennek a felére sem elég még.
A kormányzati spórolás nemcsak a fűtés lecsavarását jelenti.
Kifakadt a polgármester, komoly megszorítások jönnek, még az is kérdéses, lesz-e a településen közvilágítás.
Elsősorban a saját gazdaság- és költségvetéspolitikai intézkedései, hibái miatt kényszerül most megszorításokra a Fidesz, beleértve a választások előtti hatalmas osztogatást. Magyarország ezzel szépen visszaesett a szocialista kormányok alatt megismert kerékvágásba: választási osztogatás, majd megszorítás, választási osztogatás, majd megszorítás. Ráadásul a mostani megszorítás nem összetett, átgondolt csomag, mint Bokrosé vagy Bajnaié, csak kiigazító intézkedések ötletszerű, kapkodva bevezetett sorozata.
Az üzemeltetési osztály azt kéri a MÁK dolgozóitól, ne pazarolják a WC-papírt és a papírtörlőt, mert szerződés szerint csak meghatározott mennyiségeket tudnak berendelni.
Bár a héten még azt mondta, kitart az ünnepség mellett, most mégis helyi konzultációt indít.
Kormányzati döntés alapján függesztik fel a rekonstrukciót. A polgármester szerint ez „nem az első eset,amikor a III. kerületieket károsítja meg a kormányzat rossz gazdaságpolitikája.”
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a szabályok kialakítása során külön foglalkoznak azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, gázt pedig egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset.
A kormány három nap alatt elfogadott egy törvényt és egy intézkedéscsomagot, amely tökéletesen szembemegy az eddig sokat emlegetett „családok védelmével”. De miért kellett a katához így, és ennyire rövid idő alatt hozzányúlni, és kiolvasható-e a sorok között, hogy eljött a rezsicsökkentés vége? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában.
Az intézményre rendkívüli terhet ró a közüzemi költségek növekedése, valamint a valutaárfolyam-mozgásoknak való kiszolgáltatottság is.
