Márki-Zay Péter megszavaztatja, legyen-e Hódmezővásárhelyen tűzijáték
Bár a héten még azt mondta, kitart az ünnepség mellett, most mégis helyi konzultációt indít.
Bár a héten még azt mondta, kitart az ünnepség mellett, most mégis helyi konzultációt indít.
Kormányzati döntés alapján függesztik fel a rekonstrukciót. A polgármester szerint ez „nem az első eset,amikor a III. kerületieket károsítja meg a kormányzat rossz gazdaságpolitikája.”
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a szabályok kialakítása során külön foglalkoznak azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, gázt pedig egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset.
A kormány három nap alatt elfogadott egy törvényt és egy intézkedéscsomagot, amely tökéletesen szembemegy az eddig sokat emlegetett „családok védelmével”. De miért kellett a katához így, és ennyire rövid idő alatt hozzányúlni, és kiolvasható-e a sorok között, hogy eljött a rezsicsökkentés vége? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában.
Egy rendszerváltás utáni példátlan megszorításnak köszönheti a Fidesz, hogy a kilencvenes évek közepén ellenzéki pártként erőre kaphatott. A Horn-kormány nevéhez kötődő, de máig emlegetett Bokros-csomag éppen a fideszes marketingnek köszönhetően nőtt túl önmagán, majd vált a Fidesz csodafegyverévé: politikai démonná. Ennek hatására került ki a Fidesz szótárából a “megszorítás” mint kifejezés, és így lett Orbán és csapata a családok és a magyar emberek védelmezője. Az energiaválságba belebukott rezsicsökkentés ennek az évekig épített identitásnak az egyik legfontosabb szimbóluma.
Főleg alapból túltervezett kiadásokból farag le a kormány költségvetési kiigazítása. A minisztériumoknál és egyéb költségvetési intézményeknél 416 milliárd forintnyi kiadást zárolnak.
Több projektet is leállított az állami beruházó.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök június végén még arról beszélt: „nincs megszorítás, és nem is lesz”.
“Gyorsan és keményen fellép” a kormány, ha azt látja, hogy az “extraprofitadó” által érintett cégek áthárítják terheiket a fogyasztókra – ígérte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a Bokros-csomag méretű, mintegy 2000 milliárd forintos állami megszorító csomagról is beszélt.
Az ellenzéki párt szerint most nem újabb megszorításokra van szükség, hanem ellenkezőleg.
A kormány jóindulatán múlik a főváros működőképessége, márpedig a jóindulatnak eddig éppen az ellenkezőjét tapasztalhatták Budapesten. Egymást érik a költségeket az egekig emelő gazdasági krízisek, Orbánék pedig politikai hasznot húzhatnak a kiszolgáltatott helyzetből.
Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.
A kormányfőjelölt Varga Mihályra hivatkozik, aki szerint költségvetési kiigazításra lehet szükség.
A Népszava több városnál is érdeklődött a kieső bevételekről. Miskolcról például azt a választ kapták, hogy a számításaik szerint 3,2 milliárd forinttal csökkennek a forrásaik az elvonások miatt.
A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani.
Többet fizetnek majd a központi költségvetési szervek az áramért. A bölcsődei, óvodai díjak emelése azonban a lakosságot érinti.
Bevétel: 297 milliárd forint, kiadás: 410 milliárd forint.
Valószínűleg az ország legnagyobb levelezője Balogh László, akinek Kim Dzsong Un vagy Moammer Kadhafi éppúgy válaszolt, mint Bill Clinton vagy Angela Merkel, nem beszélve a világ legkevesebb állampolgárával rendelkező Csendes-óceáni szigetig. Minden ország vezetőjétől zászlót kért és kapott: ebből alakította ki 25 éve a Zászlómúzeumot, amely most az önkormányzati megszorítás áldozata lehet.
Gyakorlatilag a tanácsrendszer visszaállítása történik azzal, hogy a válsághelyzetre hivatkozva a kormány elvonja az önkormányzatok szabadon elkölthető maradék forrásait is. A pénzszűke már a közszolgáltatásokat is rontja.