A kormány leleplezte a saját háborús propagandáját

0,3 százalékpont – ennyivel lenne nagyobb az idei gazdasági növekedés, ha „rendeződnének a geopolitikai feszültségek”, vagyis véget érne az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus. A számítás a Pénzügyminisztérium által készített, az EU-nak nemrég beadott konvergenciaprogram alternatív forgatókönyvében szerepel. A békeforgatókönyv megvalósulása hosszabb távon sem jelentene nagy különbséget a magyar gazdaság számára, a kumulált (összeadódó) hatás a GDP-ben 2028-ra összesen plusz egy százalékpont volna.

Ugyanakkor az alapforgatókönyvnél rosszabb szcenárió (a „geopolitikai feszültségek eszkalálódása”) nagyjából 0,6 százalékponttal mérsékelné az idei gazdasági növekedést. Vagyis a legrosszabb és a legjobb forgatókönyv szerint előre jelezhető gazdasági növekedés között mindössze szűk egy százalékpont a különbség.

2028-ra a kumulált különbség a legrosszabb és a legjobb forgatókönyv között 2 százalékpont.

Kis különbség, nagy para

0,3 százalékpontnyi pozitív vagy 0,6 százalékpontnyi negatív különbség a gazdasági növekedésben nem elhanyagolható, de ahhoz képest szóra sem érdemes, hogy a kormány az eredeti 2023-as költségvetésben még 4,1 százalékos növekedéssel kalkulált, a 2023 tavaszán beadott konvergenciaprogramban már 1,5 százalékos növekedéssel – a vége 0,9 százalékos gazdasági visszaesés lett. A 2024-es költségvetést 4 százalékos GDP-növekedésre alapozta a kormány, a most beadott konvergenciaprogramban azonban már csak 2,5 százalékot vár.

Ez a különbség a jelek szerint nem elég nagy ahhoz, hogy indokolja a költségvetés újraírását,

a kormány ugyanis sem rendeleti úton – erre a veszélyhelyzet fölhatalmazza – sem a normál, parlamenti úton nem módosította az idei büdzsé sarokszámait.