A Z generáció több kockázatot vállal a befektetéseivel, mint az előző nemzedékek, de ez nem jelenti azt, hogy nem akar megtakarítani. A fiatalokat többek között az ingatlanok drágulása és az infláció vette rá, hogy a részvények, az opciók és a Polymarket felé forduljanak.
A résztvevők több mint negyede arról számolt be, hogy nagyságrendileg havi nettó 200-300 ezer forint a bevétele.
A magyarok 60 százaléka saját bevallása szerint legfeljebb 1-2 havi megélhetésre elegendő félretett pénzzel rendelkezik.
Régóta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az iráni háború. Eközben a választásokra készülő magyar kormány komoly osztogatásba kezdett, a lakossághoz kerülő pénz egy részéből befektetés lehet. A várakozásokról és a lehetőségekről alapkezelőket kérdeztünk, mindenkinek ugyanazt a három kérdést tettük fel.
Az év eleje sokak számára nemcsak új terveket, hanem kézzelfogható pluszbevételt is hozott. Az egyszerre vagy hosszabb távon növekvő jövedelem azonban nemcsak lehetőség, hanem döntési helyzet is: ilyenkor derül ki igazán, mennyire vagyunk tudatosak a pénzzel kapcsolatos döntéseinkben.
Minden 100 forintnyi megtakarításból már 13 forintot külföldön tartanak a háztartások.
Továbbra is inkább megtakarítani, mint költeni terveznek a háztartások, ami rossz hír a gazdasági növekedésnek.
A devizahiteles válság óta a magyarok látványosan kerülik a kockázatot a befektetéseiknél. Emiatt nagyon kevés pénz megy részvényekbe, az állampapírok és a befektetési alapok népszerűsége ellenére továbbra is ezermilliárdok állnak lekötetlenül, kitéve az infláció romboló hatásának.
A tehetős magyarok megtakarításaik egy részéből szívesen vásárolnak olyan tárgyakat, amelyek legalább annyira szólnak vágyakról és élményekről, mint a pénzügyi megfontolásokról – a döntéseiket pedig sokszor inkább az érzelmek vezérlik. A ritka tárgyak értéke erősen szubjektív, a piac likviditása alacsony.
A tartós befektetési számlákon lévő vagyon értéke már a 7400 milliárd forintot közelíti. Akinek nincs még ilyen számlája, annak érdemes még decemberben lépnie, hogy minél rövidebb legyen az adókedvezmény eléréséhez szükséges idő.
Egyre több magyar fél attól, hogy elszegényedik a nyugdíjba vonuláskor, de már fiatalabb korban sem jó a helyzet.
Ha javul a pénzügyi jártasság, és igazságosan hozzá lehet férni a befektetési lehetőségekhez, akkor minden polgár úgy érezheti, hogy kézben tartja a sorsát, nagyobb biztonságban van és felkészültebb a jövőre. Maria Luís Albuquerque vendégcikke.
A magyar háztartások vagyona 2024-ben rekordütemben, csaknem 14 százalékkal nőtt, de a gyarapodás főként az új megtakarításokból származott, nem pedig az eszközök értékének növekedéséből.
A lakosság így is magas inflációra számít, ezért a megtakarítási szándék továbbra is erős.
Ez a magyar bankbetétek hetede-nyolcada.
Az emberek több mint 20 százalékának semmilyen megtakarítása nincs.
Egyre tudatosabbak a néhány tízmilliós megtakarítással rendelkező prémium ügyfelek, akik a profi szolgáltatók segítségével gyarapítanák vagyonukat. A tapasztalatokról a HVG piaci szereplőket kérdezett.
Mostantól nem kell fél évet várnia annak, aki nem egészségügyi célra költené az egészségpénztári megtakarítását.
Sokan aggódnak, kevesen tesznek félre idős korukra.
Az Erste kutatása szerint a korosztályba tartozók többsége igenis tudatos: bár alig jön ki a fizetéséből, így is félretesz belőle.
