#megújuló energia

Klímaváltozás a kampányban: az ellenzék legalább ígér valamit

Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.



Egész Európában bukdácsol, de a legjobban Magyarországon gáncsolják a megújulók gyors terjedését

Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.





Megint módosítottak az ingyennapelemes pályázat feltételein, de van kiskapu

Pluszpontként csak azokat a gyerekeket lehet számításba venni, akik után jár a családi pótlék, a nyugdíjat is figyelembe kell venni a pályázati jogosultságot meghatározó jövedelemkorlátnál, elvi lehetőség nyílik nagyobb inverterek beépítésére, de csak lakhatási célt szolgáló épülettel lehet pályázni. Többek között ezek szerepelnek a lakossági napelempályázat kiírásának legújabb módosításában. Kiadtak egy figyelmeztetést is.



Orbán Viktor a klímavédelemre adott 200 milliárdból is választási voksokat venne

Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására.




Mit hoz a jövő a megújuló energiaforrásoknak?

Előrejelzések szerint 2040-re a megújuló energiák fogják biztosítani a globális energiaszükséglet 40%-át. Miközben a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, mindegyik típus előnyeit a hátrányaival együtt kell mérlegelni.


A minél több gyerekkel rendelkező, szegényebb országrészekben lakóknak kedvez a 200 milliárdos új napelempályázat

Szélesebb réteget céloz meg, és szélesebb körű felújítást is támogat a legújabb lakossági megújulóenergia-pályázat, azonban az energiahatékonyságot nem feltétlenül növeli. Vannak még tisztázatlan részletek, és jó pár buktatóba is belefutottunk. Szakértők segítségével adunk tanácsot azoknak, akik gondolkodnak azon, hogy pályáznának az ingyenpénzre.




Nincs ésszerű magyarázat arra, miért mondunk le a szélenergiáról

Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.


Van-e értelme az Alkotmánybíróság elé vinni a magyar klímatörvényt?

Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?



Elszállt az áram és a gáz ára, rendszerszintű problémák vannak

Főleg egyedi, illetve a gazdasági újrainduláshoz kapcsolódó tényezők miatt nagyot ugrott a gáz piaci ára Európában és Magyarországon. Az áram árával ugyanez a helyzet, de ott rendszerszintű probléma is van, egyre több az ingadozó termelésű megújuló forrás, kevés a kiegyenlítő erőmű, így drága a szabályozó áram. A magyar energiahivatal vizsgálódik és intézkedéseket fontolgat.