Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
Az Idenergie nevű kanadai startup szerint az országoknak vízturbinákat kellene telepíteniük, mert azok éjjel-nappal biztosítják a szükséges energiát.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Újabb szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben; a mezőgazdaságban dolgozók, a közúti fuvarozók és a benzinkutasok is egyre nagyobb bajban vannak az árak maximálása miatt; őrizetbe vették a volt bolgár miniszterelnököt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Nincs szükség akkumulátorokra, magát a tengervizet felhasználva el lehet tárolni a szélerőművek által termelt energiát. A megoldás tavakban is működhet.
Kitolták a 100 százalékos állami támogatású napelempályázatok határidejét, így tovább lehet jelentkezni. De sokan elvéreznek a rendszer mérete vagy a nyílászárók miatt.
Robbanásszerűen nő a hazai napelem-kapacitás, Magyarország az EU középmezőnyébe verekedte magát. Az áramtárolás költsége is rohamosan csökken.
Pluszpontként csak azokat a gyerekeket lehet számításba venni, akik után jár a családi pótlék, a nyugdíjat is figyelembe kell venni a pályázati jogosultságot meghatározó jövedelemkorlátnál, elvi lehetőség nyílik nagyobb inverterek beépítésére, de csak lakhatási célt szolgáló épülettel lehet pályázni. Többek között ezek szerepelnek a lakossági napelempályázat kiírásának legújabb módosításában. Kiadtak egy figyelmeztetést is.
Alföldy-Boruss Márk november 15-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.
Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására.
A vállalkozók bevételét is figyelembe kell venni a jövedelemhatár kiszámításakor, öröklés és vásárlás esetén számításba lehet venni a tulajdonviszonyok változását, és reggel helyett délután indul a pályázatok leadása.
Az energiaárak elszabadulása ismét alkalmat szolgáltat arra, hogy a kormányfő a rezsicsökkentéssel kampányoljon, miközben kézzel-lábbal tiltakozik az EU klímavédelmi tervei ellen.
Előrejelzések szerint 2040-re a megújuló energiák fogják biztosítani a globális energiaszükséglet 40%-át. Miközben a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, mindegyik típus előnyeit a hátrányaival együtt kell mérlegelni.
Szélesebb réteget céloz meg, és szélesebb körű felújítást is támogat a legújabb lakossági megújulóenergia-pályázat, azonban az energiahatékonyságot nem feltétlenül növeli. Vannak még tisztázatlan részletek, és jó pár buktatóba is belefutottunk. Szakértők segítségével adunk tanácsot azoknak, akik gondolkodnak azon, hogy pályáznának az ingyenpénzre.
Mikulás napjától lehet majd leadni az első pályázatokat az ingyen pénzre napelemért.
A megújuló energiaforrások víz alatti kábelei magukhoz vonzzák a nagy tarisznyarákokat, és veszélyes biológiai változásokat idéznek elő a szervezetükben – állapította meg egy skóciai kutatás.
