Az Európai Unió helyett inkább a hazai adófizetők zsebéből fedezték a hétéves késéssel idén már termelni kezdő csornai napelemgyár beindítását, csakhogy ne kelljen elszámolni az üzem körüli gyanús ügyekkel. Ezekből pedig bőven akad, derül ki a HVG legfrissebb számából
Az energiaellátás biztonsága és a súlyos klímaválság elkerülése látszólag ellentmond egymásnak. A megoldás egyik kulcsa mégis a megújuló források rohamos bővítése.
2035-től már csak tisztán elektromos személyautókat lehet forgalomba helyezni. Ez nemcsak az elektromos szolgáltatókat állítja új kihívás elé (részben a gyorstöltőállomások kiépítése miatt), de az ingatlanfejlesztőket is: a meglévő elektromos kapacitásokkal kell úgy gazdálkodniuk, hogy jusson elég áram egy lakó- vagy irodaépület lakásai, irodái, közös helyiségei, valamint a mélygarázsokban mindinkább igényelt autótöltők ellátására is. Novotny Dénes, az Alteo Nyrt. e-mobilitási leányvállalata, az Altego Kft. ügyvezetője segítségével azt mutatjuk be, miként sikerült ezt megoldani az angyalföldi Kassák Passage esetében, ahol a 300 autóbeállóhely ötödénél építettek be saját, névre szóló töltőt. Hogyan lehet előteremteni az ehhez szükséges teljesítményt, miként lehet használni, mennyire éri meg, és mire számíthatunk a jövőben, ahogy egyre nagyobb igény támad az otthoni autótöltésre?
Tíz tippet gyűjtöttünk össze, ami akkor segít egy fenntarthatóbb otthon kialakításában, ha nincs lehetőségünk napkollektort felszerelni a házunkra.
A méretes napelemmel szerelt, tisztán elektromos hajtású újdonság hatótávja meghaladja a 600 kilométert.
Egy új tanulmány szerint a magas épületekben, például felhőkarcolókban megtalálható felvonókat modern energiatárolókká lehetne alakítani.
Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
Az Idenergie nevű kanadai startup szerint az országoknak vízturbinákat kellene telepíteniük, mert azok éjjel-nappal biztosítják a szükséges energiát.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Újabb szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben; a mezőgazdaságban dolgozók, a közúti fuvarozók és a benzinkutasok is egyre nagyobb bajban vannak az árak maximálása miatt; őrizetbe vették a volt bolgár miniszterelnököt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Nincs szükség akkumulátorokra, magát a tengervizet felhasználva el lehet tárolni a szélerőművek által termelt energiát. A megoldás tavakban is működhet.
Kitolták a 100 százalékos állami támogatású napelempályázatok határidejét, így tovább lehet jelentkezni. De sokan elvéreznek a rendszer mérete vagy a nyílászárók miatt.
Robbanásszerűen nő a hazai napelem-kapacitás, Magyarország az EU középmezőnyébe verekedte magát. Az áramtárolás költsége is rohamosan csökken.
Pluszpontként csak azokat a gyerekeket lehet számításba venni, akik után jár a családi pótlék, a nyugdíjat is figyelembe kell venni a pályázati jogosultságot meghatározó jövedelemkorlátnál, elvi lehetőség nyílik nagyobb inverterek beépítésére, de csak lakhatási célt szolgáló épülettel lehet pályázni. Többek között ezek szerepelnek a lakossági napelempályázat kiírásának legújabb módosításában. Kiadtak egy figyelmeztetést is.
Alföldy-Boruss Márk november 15-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.
Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására.
