A koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt csökkent a légszennyezés, azonban nem csak a tisztább, kékebb eget és a kevesebb belélegzett mikroszennyezést nyertük, hanem azt is, hogy a napelemek hatékonyabban működtek.
Régóta parázs viták övezik a biomasszából nyert energia fenntarthatóságát, Hollandia pedig úgy döntött, kivezetik, mert nem áll rendelkezésükre elegendő, fenntarthatóan nyert biomassza-energiaforrás.
Elsősorban az áramszolgáltatók által kínált zöld csomagok igénybevételével teljes egészében megújulóalapú fogyasztásra áll át Európában a Vodafone.
A Vodafone bejelentette, hogy legkésőbb 2021 júliusáig 100 százalékban megújuló villamosenergiával fogja üzemeltetni európai hálózatát a Zöld Gigabit Net projekt keretein belül. A cég szerint infrastruktúrája a jövőben is fenntartható módon fog növekedni, kizárólag szél-, nap- és vízenergia felhasználásával. A telekommunikációs szolgáltató azt is vállalta, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő vállalati ügyfeleknek segítséget nyújt a saját szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében, a következő tíz év során globálisan összesen 350 millió tonna értékben.
Kiadta első fenntarthatósági jelentését a Facebook, amiből kiderül, a vállalat minden eddiginél nagyobb arányban használ megújuló energiát a tavalyi év során.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?
De maga a főzés is az energiafelhasználás majdnem 5 százalékát teszi ki.
A Tesla közel 10 százalékkal növelte a már meglévő napelemei hatékonyságát, miközben az árukat egymillió forintnyi összeggel vitte lejjebb.
A paksi atomerőműnek nagyon jó, a Mészáros Lőrinctől azóta állami tulajdonba került mátrai szénerőműnek rossz éve volt 2019-ben. Magyarország az orosz–ukrán gázvita miatt rengeteg földgázt importált és raktározott. A naperőművi termelés megduplázódott, de még így is csak kis szeletet képvisel.
Zöldítés helyett a drasztikus hatékonyságnövelést célzó beruházásokra fókuszálnak a kkv-k. Viszont hosszú távon ezek is csökkentik az ökológiai lábnyomukat.
Bár jelentősen nőtt a megújuló energiaforrások aránya az elmúlt években, az eredmény több szempontból sem elég.
Mit tehetünk, ha nem fúj a szél és nem süt a nap? A megújuló energiaforrások egyelőre kihívás elé állítanak bennünket, hiszen nem folyamatosan állnak rendelkezésre, és az energia hosszú távú tárolására sincs még gazdaságos megoldás.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Az Egyesült Arab Emírségekben 2022 közepére végezhetnek az Al Dhafra napelemfarm építési munkálataival. Amikor bekapcsolják, 160 ezer háztartást lát majd el tiszta forrásból származó elektromos árammal.
Az elmúlt évben 59 százalékos növekedést ért el a cég a bázisidőszakhoz képest.
Nem mindennapi létesítménynek ad majd otthont a festői Seychelle-szigetek: a világ legnagyobb úszó naperőműve az ország energiatermelésének két százalékáról gondoskodhat.
Nyugati szomszédunk jelentős lépést tett a klímasemlegesség felé: a napokban az utolsó osztrák szénerőművet is bezárták.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
Magyarország csak Máltát előzi meg azon a listán, amely az uniós tagállamokat a szerint listázza, hogy az áramtermelésük mekkora része származik megújuló forrásokból.
