Katonai szempontból továbbra sincs nagy változás az orosz-ukrán háborúban ahhoz képest, amilyen egy hete ilyenkor volt a helyzet: az oroszok alig tudnak előre haladni, viszont kiszorítani sem sikerül őket, a béketárgyalások pedig szintén nem nagyon haladnak. Ez pedig a gazdaság számára további bizonytalanságot jelent – ami nyilván az oroszoknak a legrosszabb, de a világ többi részén is lehet érezni a kellemetlenségeket. Az élelmiszeriparban súlyos ellátási gondok jöhetnek, az autóipar egész Európában bajban lehet, az olaj világpiaci ára pedig újra 100 dollár fölé nőtt.

Füst gomolyog egy olajtározóból, amelyet állítólag ágyúzással találtak el Csernyihivban 2022. március 3-án

AFP

Vlagyimir Putyin finoman annyit mondott egy videokonferencián, hogy átmenetileg nőni fognak az árak és a munkanélküliség Oroszországban. Az elég valószínű, hogy ennyivel nem ússzák meg, de többen azt pedzegetik, hogy az államcsőd sem kizárt a közeli jövőben. A Standard&Poor’s hitelminősítő szerint továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország nem teljesíti az államadóssága törlesztését. Az orosz tőzsdén is kínosan óvatos a magyarázkodás: azért nem nyitottak ki, mert a befektetőket „érzelmi lépések hajtanák”, amely „indokolatlan veszteségeket” okozhat - szép megfogalmazása ez annak, hogy gyakorlatilag összeomlana a tőzsde, ha egy percre is lehetne kereskedni.

Döntöttek az EU-s szankciók negyedik csomagjáról: a szankcionált ágazatok között szerepelnek a luxustermékek, a vas- és acélipari áruk, valamint az orosz energiaszektorba irányuló európai befektetéseket is megtiltják. Az Egyesült Államokban már csak a Szenátus jóváhagyására van szükség, hogy kivegyék Oroszországot a legnagyobb kedvezmény elve alá tartozó országok közül, vagyis még több szankcióról dönthessenek. A britek 370 további oroszra szabtak ki szankciókat, az orosz vodkára, vas- és acéltermékekre pedig büntetőadót vetettek ki.

Az Alkotmánybíróságon támadhatják meg a benzinkutasok a benzinárstopot. A holtankoljak.hu ügyvezetője már úgy számol, hogy kétszáz benzinkút végleg tönkremehetett. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége pedig arról számolt be, hogy több gazdaságban leálltak a munkák, mert nem tudnak gázolajat vásárolni.

MTI

Pedig a traktorok továbbra is igénybe vehetik a kis nyomású töltőfejeket – ahol 480 forintos a 95-ös benzin és a nem prémium gázolaj literje – ellenben a közúti fuvarozókkal, akiknek a kormány megtiltotta, hogy a lakossági benzinkutakon hatósági áras üzemanyagokkal töltsék fel a kamionjaikat. A last minute kamionstop miatt sok cég most kötbérrel nézhet szembe, vagy rosszabb esetben szerződésbontással. Mások enélkül sem bírják már a nyomást: vagy óriásit emelnek a fuvardíjon, vagy bezárják a boltot.

A hét képe: szennyezés a Sajón. A folyót szennyező szlovák cég egy hetet kapott az ottani környezetvédelmi felügyelettől, hogy megoldással álljon elő – az már kiderült, hogy az első hírekkel ellentétben nem lúgos vörösiszap került a folyóba.

Őrizetbe vették Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnököt. A Bulgáriát két kis szünettel 2009 és 2021 között vezető politikus neve sok korrupciógyanús ügyben felmerült már, de az őrizetbe vétele még így is váratlan fordulatnak számított. Főleg úgy, hogy az ő miniszterelnöksége alatt kinevezett legfőbb ügyész eddig nem erőltette az ellene folytatott vizsgálatokat – csakhogy Bulgária csatlakozott az Európai Ügyészséghez, ők pedig már nagyjából 120 ügyben vizsgálódnak. A legfőb ügyészt annyira kihagyták a mostani ügyből, hogy a csak akkor szóltak neki a Belügyminisztériumból az őrizetbe vételről, amikor már mindenkit bevittek a rendőrök.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett és tervezett korlátozások miatt tüntetőket rendőrök tartóztatják fel a bolgár parlament szófiai épülete előtt 2022. január 12-én. A tiltakozók eljutottak a főbejáratig, de a rendfenntartók megakadályozták bejutásukat az épületbe. Négy rendőr megsebesült

MTI

Ehhez arra is szükség volt, hogy a tavaly decemberben összeállt négypárti bolgár kormánykoalíciónak nagyon fel kelljen mutatnia valami eredményt, ha már azt ígérték a tavalyi zűrös év mindhárom parlamenti választásán, hogy letörik a korrupciót és megbüntetik a korábbi kormány vezetőit. Az ország gazdasági növekedése nem a legjobb, az infláció ott is elszáll, a járványkezelés tragikusan rossz lett, az orosz-ukrán háború pedig előhozta a konfliktusokat a koalíció Európa-barát három pártja és a negyedik, oroszbarát párt között.

Egyetlen olyan európai ország sincs, ahol megfelelő politikát alakítottak volna ki a megújuló energiaforrások minél gyorsabb elterjedése érdekében – állapítja meg friss jelentésében a berlini központú Eclareon megújuló energiás tanácsadó cég. A jelentés készítői szerint a legfőbb akadályt az adminisztrációs eljárások képezik, amelyek az országok nagy többségében átláthatatlanok, bonyolultak és rendre sokáig elhúzódnak.

Pexels / MarkoGrothe

A súlyos szintet csak egyetlen országban azonosították, ez pedig Magyarország volt. Magyarországnak nincs megbízható és hosszú távú stratégiája a megújuló energiaforrásokra, nincsenek egyértelmű ágazati céljai és következetes szabályozási keretei – írták.

Több mint három év után emelt kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. 0-0,25 százalékos tartományból 0,25-0,5 százalékos tartományba került az irányadó kamat, de a kiadott közlemény szerint a tagok az év végére már 2 százalékot közelítő rátát is elképzelhetőnek tartanak.

AFP/ CEM OZDEL

Sokan vártak kamatemelést a Fedtől, főleg miután a múlt héten kiadták azt az adatot, hogy az amerikai infláció 7,9 százalékosra nőtt. A Fed döntéshozói most eléggé pesszimisták: a 2 százalékos inflációs cél elérését a korábbiaknál távolibbnak látják, és amíg eddig 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt a bizottság, most már 2,8 százalékra teszik a bővülés idei mértékét. Ami pedig Európát illeti, azt épp a héten tették közzé, hogy februárban 6,2 százalékos volt az EU inflációja, ezen belül a magyar drágulás a hatodik legnagyobb.