Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján – ahogy várni lehetett – rendkívül sokat foglalkozott nemzetközi, illetve európai ügyekkel, a „Brüsszel”-t és a „háború”-t kötőszóként használta, azonban leggyakrabban általánosságban beszélt és tett utalásokat. Amikor viszont konkrétumot említett, akkor tévedett, csúsztatott vagy valótlanságot állított. Az EUrologus gyorselemzése.
Egy év elteltével egy nemzetközi ügyvédi iroda olyan ügymenetre tett javaslatot 600 millió forintért, amely még sosem eredményezett nyertes pert az EU-ban. Míg Magyarország bíróságra jár, tovább folytatódik a napi 1 millió eurós büntetés behajtása.
Donald Trump nemzetbiztonsági stratégiája a nyugati féltekét Washington tulajdonának tekinti, a kínai és orosz kihívást merkantilista szemszögből nézi, Európával szemben viszont kultúrharcot hirdet. A Defense One amerikai lap szerint a közzétett dokumentumnak van egy hosszabb változata, amely még durvábban kezeli az EU-t. A Fehér Ház tagadja, hogy van másik verzió. Orbán Viktornak és a Kremlnek tetszik az USA új stratégiája.
Brüsszelben az uniós tagállamok megegyeztek az úgynevezett szolidaritási alapról, amely az új EU-s migrációs és menekültpolitika központi eleme. Döntöttek arról is, hogy mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra: Magyarország egyik kategóriába sem tartozik, a rászoruló országokat viszont meg kell segítenie.
A jövő év júniusában hatályba lépő új európai migrációs politika újabb eleme kerül a helyére hamarosan. Az Európai Parlament szakbizottsága elfogadta álláspontját a biztonságos származási országok első uniós listájával kapcsolatban, amely révén gyorsítani fogják a menekültügyi eljárást az érintett országok állampolgárai számára.
Az elöregedő nyugati társadalmakban frontálisan ütközik egymással a politikai haszonszerzés céljából elkövetett migráció elleni hangolás és a gazdasági érdek.
A változtatást további menekültügyi szigorításokkal együtt várhatóan hétfőn jelentik be.
Az uniós határvédelmi ügynökség jelentős csökkenést tapasztal idén az illegális határátlépések számában, jóllehet ez nem érintett minden útvonalat, Magyarországot viszont igen.
Az Európai Bizottság elindította az első éves migrációkezelési ciklust, ami egy mérföldkő a jövő év júniusában hatályba lépő Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtása felé. A most elfogadott jelentés átfogó áttekintést ad az EU menekültügyi és migrációs helyzetéről és javaslatot tesz az éves szolidaritási alap létrehozására. Eszerint Magyarország nem kap támogatást ebből az alapból, azonban a nála nehezebb helyzetben lévő országoknak kötelező segítenie. A Bizottság szerint tisztában van a frusztrációval, ami jelen van, és azzal az érzéssel is, hogy egyesek néha figyelmen kívül hagyják a szabályaikat.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottságában megkezdődött a tárgyalása annak a javaslatnak, amely bővítené a biztonságos származási országok körét. A parlament minden bizonnyal komoly emberi jogi aggályokat fog támasztani a tervezettel szemben, azonban fontosabbnak tűnik, hogy a migránsokat gyorsabban és egyszerűbben lehessen visszaküldeni.
Euró tízmilliókat emésztett fel Olaszország albániai menekültközpontokkal kapcsolatos kalandja, amely megmutatja, milyen drágává válhat a szimbolikus politika az adófizetők számára.
A belügyminiszter-helyettes szerint a svéd kormányfő nem Orbán Viktorral vitatkozik, hanem a saját rendőrkapitányával.
A 2015 őszén, épp tíz éve tetőző menekültválság idején a magyarországi egyházak is vizsgáztak – s részben levizsgáztak – az irgalmasság mindennapi gyakorlatából. Voltak azonban bátor püspökök, papok, lelkészek, vallásos szervezetek civil aktivistái, akik aktívan kivették részüket a segítségnyújtásból. Gyakran meg is kapták érte a „migránssimogató” bélyeget.
A menekültválság csúcsán zajlott egy azóta elfeledett lázadás Magyarországon: ezrek segítettek ingyen, tapasztalat nélkül a menekülteknek, feleslegessé téve az állam segítségét. Nélkülük Mad Max-viszonyok uralták volna Budapestet. A válság tizedik évfordulóján megkérdeztük néhányukat, hogy hisznek-e még a segítségben, mit láttak rosszul, és milyenek volt az ország a gyűlöletkampányok előtt. Kiderül az is, hogy kerültek szuperhősök a menekültek közé.
Egy évtized kellett, hogy egy földrajzi hely önazonossága és identitása felsőbbrendűséget élvezzen az emberekéhez képest, alkotmányos alapjoggá váljon. A „menekültválság” nemcsak geopolitikai, gazdasági, integrációs szociálpolitikából vizsgáztatta az országot, hanem emberségből is. Az eredmény: már nem csupán azok nem találják a helyüket, akik a kerítésen kívül várakoznak, de azok sem, akik ide születtek.
A 2015-ös menekültválság egyéni tragédiái lassan feledésbe merülnek, a krízis viszont még ma is hat a kontinensen: a politikai erőviszonyok megváltoztak, a szélsőjobb mind nagyobb teret nyer, Moszkva ügyesen keveri a migrációs lapokat, az integráció lassan halad, Európa küzd.
A 2015-ös migránskrízis óta eltelt évtizedben 28 kormány követte a magyar példát, 13 helyen épült kerítés Európában.
A Bosch szerint számos alternatívát megvizsgáltak.
A Nyugatnak most már tényleg oda kellene adnia Ukrajnának a külföldön befagyott orosz vagyonokat. Az USA csúszik az 1930-as évek autokráciája felé. Veszélybe kerül a nyugati demokrácia, ha nem reformálják meg a menedékrendszert. A jobboldali populisták szándékosan intézik úgy, hogy országukban terjedjen az írástudatlanság. Témák és vélemények a világsajtóból.
Takács Károly állítása szerint a migrációval kapcsolatos álláspontját akarta kifejezni a mondattal.
