A küldöttek fordítsanak kiemelt figyelmet a migrációra vonatkozó magyar kormányzati álláspont érvényesítésére – ezt írja elő számukra a csütörtök este közzétett kormányhatározat.
Népvándorlás, forradalom, boszorkányégetés, klímamenekültek, arab tavasz – csak néhány példa arra, mi mindenhez járult hozzá évezredeken át a szárazság.
Nem a múlt hét szombati volt az utolsó lövöldözés Szabadkától északra, a magyar határnál fekvő makkhetesi erdőben. Kedden újra fegyverropogás hallatszott a környéken. A helyiek félnek, a határzár felé tartó menekültek pedig az embercsempészek rivális csoportjaitól rettegnek. Helyszíni riport a makkhetesi erdőből, a határzár előtti utolsó rejtekhelyről.
Meglepő ténnyel szembesültek Norvégiában: az országos egészségügyi rendszerből származó adatok szerint a bevándorló anyák gyermekeinél átlagon felüli az autizmus kockázata.
A határvidéken, de már Szíriában egyre másra épülnek az apró házacskák. Törökország 100 ezer házat akar építeni, hogy oda telepíthesse vissza a polgárháború elől menekülőket.
A háború elől menekülőket önzetlen civilek ezrei karolták fel, érkeznek az adományok. A menekültügyi szakemberek viszont attól tartanak, hogy a befogadó hozzáállás megváltozhat, mert a hasonló sorsú embereket nemrég még megbélyegezte, az őket segítő civil szervezetek nagy részét pedig máig ellenségként kezeli a kormány.
Egy nyolc pontos közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az EU-Afrika csúcs Brüsszelben. A dokumentum támogatja a legális migrációs útvonalak kidolgozását, s ezzel Orbán Viktor is egyetértett.
2010 óta folyamatosan nőtt a kivándorolt magyarok száma, arról azonban kevés szó esik, hányan térnek vissza Magyarországra, és miért. Pedig a migráció legtöbbször nem “egyirányú”, legalább annyira jelent vissza- vagy tovább vándorlást, mint kivándorlást.
A szokásoknak megfelelően a hétfői uniós külügyminiszteri tanácsülés egyik szünetében Brüsszelben Szijjártó Péter sajtótájékoztatót tartott magyar tudósítóknak, ahová ugyancsak a szokásoknak megfelelően kizárólag a kormánybarát sajtó képviselőit hívták meg. A kínos kérdéseket ezzel a módszerrel kiküszöbölő külügyminiszter mondandója egyik felét a migrációnak, a másikat pedig az orosz-ukrán, illetve az orosz-amerikai konfliktusnak szentelte.
Nem Budapest kottájából készült Párizsban a soros uniós elnökség programja, a Magyarországnak fontos témák nem szerepelnek kellő hangsúllyal, Franciaországnak pedig azok a fontos témák, amelyekről a magyar kormány nem szeret beszélni. Van azért közös nevező: az atomenergia kizöldítése.
Bár voltak viták a tagállami vezetők között, a legtöbb napirendi ponton viszonylag könnyen túljutottak az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson. Egyetlen téma kapcsán alakult ki komoly nézeteltérés, mégpedig az energiaügyek miatt. Itt ugyanis a magyar, a cseh és a lengyel kormány felvetette, hogy az egész uniós zöld átállási, illetve a kibocsátáskereskedelmi programot újra kellene tárgyalni. Végül ebben a témában nem jutottak dűlőre a tagállamok.
Nagyon zsúfolttá váltak az uniós politika utolsó idei napjai, hiszen ezen a héten számos új bejelentést tett közzé az Európai Bizottság, többek között a schengeni kódex reformjára, vagy az energia- és klímapolitikára vonatkozóan. Ezen felül egymás kezébe adták a kilincset a volt szovjet tagköztársaságok (mínusz Fehéroroszország), a Keleti Partnerség vezetői, plenáris ülést tart az Európai Parlament, újabb négy tárgyalási csatlakozási tárgyalási fejezetet nyitott az EU Szerbiával, és mindezek betetőzéseként az állam- és kormányfők is csúcstalálkozót tartanak, amelyen elköszön a szlovén és beköszön a francia elnökség.